Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Dégen Imre: A Tisza hasznosítása Magyarországon és a tiszavölgyi országok vízgazdálkodási együttműködése

A Tisza hasznosítása lf>7 tudományos fejlődésére is nagy hatást gyakorolt. A folyó vízjárásáról, az emberi beavatkozás hatásairól szerzett tapasztalatok egyrészt ma is élő elemei a magyar hidrológiának, másrészt a belőlük levont általános következtetéseket más folyóknál, így a Mississippi szabályozásánál is hasznosították. A szabályozás és a töltésezés hatására a Tisza vízjárásának jellege általában az előre tervezett módon változott meg. A folyó hosszának rövidítésével növekedett esése és ennek hatására meggyorsult az árvizek levonulási ideje (V. táblázat). A töltésezés révén jelentősen módosultak a vízszállítási viszonyok. Korábban az ártéren lefolyó vízhozamok is az árvízi mederbe terelődtek. Megváltoztak a V. táblázat A szabályozás hatása az árvizek levonulására Évek Az árvíz tetűzése Levonulási idő nap Évek Vásárosnaményben Szegeden Levonulási idő nap 1833 11/23 IV/1G 52 770 G91 187G 111/16 IV/6 21 817 78G 1877 IV/11 V/2 21 792 790 1879 11/15 II1/5 18 785 800 1881 IV/7 IV/15 8 8G9 84G 1888 II 1/22 IV/18 26 900 847 1893 IV/G IV/12 6 810 884 1913 VI 1/14 VI 1/20 6 785 802 1915 XI1/15 XI1/31 16 830 790 1919 V/5 V/12 7 ? 91C 1924 V/2 V/14 12 734 743 1932 IV/7 IV/15 8 848 923 1970 V/15 VI/2* 18 912 960 VI/13 VI/18 5 830 924 * Az 1070 májusi árhullám levonulását a Duna visszaduzzasztó hatása korlátozta. 2 Vízügyi Közlemények