Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Dégen Imre: A Tisza hasznosítása Magyarországon és a tiszavölgyi országok vízgazdálkodási együttműködése

178 Dégen Imre hordalékszállítás, mederalakítás feltételei és jelentős beágyazódás, medermélyülés következett be. A kisvizek szintje átlag 2 m-rel süllyedt, ami lényegében a meder mélyülésének következménye. Ebből az következne, hogy — az ármentesítés hatására — hasonló süllyedési tendenciát tapasztaljunk az árvizeknél is. Ezzel szemben az árvizek szintje általában emelkedő tendenciát mutat. Ezt igazolja a VI. táblázat is, amely feltünteti az elmúlt 100 év nagy árvizeinek tetőzési szintjét a Tisza alsó szakaszán, Szegednél. A jelenség okainak feltárásánál ez esetben is első feladat a különböző időből származó adatok homogenitásának vizsgálata. Megállapítható, hogy az árvizeket okozó időjárási elemek a Tisza vízgyűjtőjében a vizsgált időszakon belül lényegében nem változtak, a lefolyást meghatározó tényezők azonban módosultak. Ezek közül az ármentesítés általában a lefolyást növelő hatású volt. A második jelentős tényező az a változás, ami a vízgyűjtőterület hegyvidéki részén következett be. Az állapotváltozást különösen az erdőterületek csökkenése, a vízfolyások nagy esésű szakaszainak szabályozása (pl. vízmosáskötés, patakszabályozás stb.), tározók építése és üzeme stb., tehát olyan beavatkozások okozzák, amelyek összességükben az összegyülekezés feltételeit változtatják a vízgyűjtőn. Következményükként a lefolyás gyorsul. Erre hívja fel a figyelmet az 1970. évi Tiszavölgyi árvíz is, amelynél az árvizet kiváltó csapadékviszonyok átlagos ismétlődési ideje 8 — 10 év volt, ugyanakkor a tetőző vízállások előfordulási valószínűsége helyenként meghaladta az 500—1000 évet. Ha a változás csak a Tisza folyó közvetlen vízgyűjtőjén történik, akkor ez az árvizek levonulásának jellegét az alföldi szakaszon kevéssé módosítja. A 8. ábra azonban egy további jelentős változást szemléltet (Károlyi, 1964. és Orlóci, 1973). Az ábra különböző árvizek ún. árvízi mérőszámainak (a partélt meghaladó vízállások és napokban mért tartósságuk szorzata, cmX nap) hosszmenti alakulását az ún. árvízi terhelést mutatja. Az adatok szerint az árvizek hosszmenti viselkedése az utolsó 30—40 évben jelentősen változott. Az árvízszintek korábbi arányos növekedése úgy módosul, hogy a V/. táblázat Az árvizektől védett terület és a tetőző vízszintek alakulása Év A védett terület az összes tiszai ártér %-ában A tetőző árvízszint magassága Szegednél (cm) 1855 13,0 687 1860 39,5 670 1867 52,2 722 1876 63,5 786 1879 65,9 806 1881 68,2 845 1888 77,5 847 1895 87,0 881 1919 87,5 916 1932 ю r^

4 » 923 1970 90,0 961