Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Dégen Imre: A Tisza hasznosítása Magyarországon és a tiszavölgyi országok vízgazdálkodási együttműködése

A Tisza hasznosítása lf>7 2. Gazdasági viszonyok A Tisza folyó a völgyében megtelepedett népek létalapjának mindenkor fontos tényezője volt, szeszélyes vízjárása ugyanakkor sok kárt, számtalan katasztrófát is okozott. Magyarországon a Tisza-völgy vízgazdálkodásának helyzete nemcsak a Tiszavölgyi térség gazdasági feltételeit, hanem az egész ország népgazdaságát jelentősen befolyásolta a múltban is. Jelentősége az ország életében a szocialista társadalmi rendszer viszonyai között még inkább növekedett. A terület jelentőségét számos tényező együttesen adja meg. Magyarország 10 milliónyi lakosának 40%-a él ezen a vidéken. Itt összpontosul az ország nemzeti vagyonának 42%-a. Itt helyezkedik el az ország művelt területének egyharmada, míg az ország mezőgazdasági termelésének több mint 50%-a származik e vidékről. A terület a Kárpát-medencében a mezőgazdasági termelés szempontjából az egyik legkedvezőbb adottságú vidék. Fejlett az állattenyésztés, de a takarmányellátottság még nem kielégítő. Országosan itt a legmagasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (30%). A felszabadulás előtt — az északi peremvidékek kivételével — e terület nagy részén teljesen hiányzott az ipar. A szocialista építés időszakában megindult az Alföld erőteljes iparosodása. Főként erre a területre irányul a korábban túlzottan az ország főváros környéki területére összpontosított ipar decentralizálása. Az Alföldön korszerű élelmiszeripari üzemek létesültek, megindult a nehézipar és a vegyipar gyors fejlődése. Ma már innen származik az ország ipari termelésének 30%-a. A közép-Tisza vidék környékén — az 1957 óta végzett feltárások nyomán — országos jelentőségű földgáztermelés folyik. Az iparfejlesztés a terület déli részén feltárt algyői olaj mező nyújtotta lehetőség hatására az utóbbi években különösen meggyorsult. Leninvárosban nagy energiatermelő és vegyipari centrum fejlődött ki. Az ipari termelés itt a következő 15 évben előreláthatóan 120—150%-kal növekedik. A meglevő ipari létesítmények tovább fejlődnek és új, nagy ipari üzemek épülnek a Tisza középső és déli részén. A terület gazdasági és kulturális fejlődését erősen gátolta a korábban igen elterjedt tanyás település. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a városok és községek fejlődése fokozatosan megteremti a feltételeket a szétszórt településhálózat korszerű rendezésére. De a Tisza völgye nemcsak a magyar népgazdaság, hanem a többi Tisza-menti ország népgazdasága szempontjából is jelentős térség. A Szovjetunió KárpátUkrajnai területén mintegy egymillió ember él. Jelentős ipari üzemek, közlekedési és energiatermelő létesítmények fejlődtek itt ki. A Tisza vízgyűjtőjének csehszlovák területén 1,3 millió fő lakik. Jelentős ipari létesítmények, köztük a kassai vasmű, villamos erőművek, cellulóz-, papír-, vegyi üzemek települtek a vízgyűjtőnek ezen a részén. Romániában fontos ipari, energiatermelő létesítmények mellett jelentős mezőgazdasági területek is fekszenek a Tisza vízgyűjtőterületén. Jugoszláviában a Tisza-völgyi területeken elsősorban a mezőgazdasági termelés jelentősége domborodik ki. Mindezek felhívják a figyelmet a népgazdaság fejlődése, a lakosság életkörülményeinek alakulása szempontjából egyre fontosabb népgazdasági ágazat, a vízgazdálkodás megkülönböztetett jelentőségére a Tisza-völgyben, ahol egy jelöl a víz