Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Dégen Imre: A Tisza hasznosítása Magyarországon és a tiszavölgyi országok vízgazdálkodási együttműködése

174 Dégen Imre okozta károk elhárítása, másfelől az ipar, a mezőgazdaság és a települések növekvő vízszükségletének kielégítése, nemkülönben a vizek védelme a szennyezéstől a gazdasági haladás nélkülözhetetlen feltétele. A Tisza-völgy vízgazdálkodási viszonyaiban a 19. században jelentős fordulat következett be, amikor a termelőerők színvonala lehetővé, fejlődése pedig szükségessé tette a Tisza-völgy egységes elvű, teljes körű rendezésének megkezdését. A célkitűzés megfogalmazóinak — Széchenyinek és Vásárhelyinek — programja szerint előbb a Tisza szabályozását és völgyének ármentesítését kell megvalósítani és ezt követnie kell az öntözésnek, a folyó hasznosításának. Már a tervezők felismerték, hogy e munka csak a vízgyűjtő egészére kiterjedő összehangolt fejlesztéssel lehet eredményes. Az elveket a történelem igazolta, de gyakorlati megvalósításuk, a Tisza-völgy vízgazdálkodásának egységes terv szerinti, sokoldalú fejlesztése, a folyó mentén élő népek termelőmunkájának eredményesebbé tétele és jólétük emelése javára, a mi korunkra maradt. 3. A vízgazdálkodás fejlődése a) Vízkárelhárítás Magyarország 93 000 km

2-es területének 25%-a az árvizek szintjénél mélyebben fekvő, 4200 km hosszúságú töltésekkel védett terület. Ennek túlnyomó része, 18 000 km

2 a Tisza völgyében terül el. így a teljes Tisza-völgyet tekintve, az árvizektől veszélyeztetett terület mintegy 60%-a található Magyarországon. Á rmentesités, folyószabályozás A vízviszonyok rendezésének, elsősorban a Tisza-völgy egységes ármentesítésének előkészítése a 19. század elején kezdődött egyes mellékfolyók részleges szabályozásával és töltésezésével, másrészt nagyarányú hidrográfiai és hidrometriai feltárásokkal. Az Alföld átfogó ármentesítése 1846-ban kezdődött a Tiszán. Az ármentesítés, a töltésépítés és az elfajult meder szabályozása kezdetben összehangolt módon, egységes elvek szerint történt. Később ettől eltértek, ami számos hibás műszaki megoldás forrása lett. A változó intenzitású és a mellékfolyók rendezésével kiegészült munka első szakasza, amely az ármentesítési rendszer alapjait teremtette meg, lényegében a századfordulón fejeződött be. Az ármentesítés eredményeként az Alföld általános árvízi veszélyeztetettsége lényegesen csökkent és meggyorsult a terület gazdasági fejlődése. A világméretekben is számottevő munka nagyságát szemlélteti, hogy a Tisza völgyében megépített kereken 3600 km hosszúságú töltés 27 ezer km

2 területet ármentesített. Magyarország területén az árvíztől veszélyeztetett 18 000 km

2 Tisza-völgyi térséget 2900 km hosszúságú töltésrendszer védi (6. ábra). Érdemes összehasonlításul felidézni a világhírű Pó-völgyi ármentesítést, amelyet kereken 2400 km töltéshossz és 12 ezer km

2 védett terület jellemez vagy Hollandiát, ahol az összes ármentesített terület 15 000 km

2. A töltésépítésnek és vele összhangban a Tisza nagyvízi szabályozásának méreteit szemlélteti а /V. táblázat és a 7. ábra is, amelyek feltüntetik a töltések méreteinek folyamatos fejlesztését.