Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

138 Léka Gyula g) Lefolyást idő A meghatározott v sebességek alapján és a szelvények közötti L távolság ismeretében számítható a leérkezési idő L (óra) h) Levonulási idő Az összes vízmennyiség, a vízhozam és a sebesség figyelembevételével, levonulási ideje: W 'lev = 7; Ь 'lef Qàtl Az elöntött terület nagysága, kiterjedése számítás alapján szintvonalas térképen közelíthető értékkel meghatározható. i) Számítási példa A következőkben és az előzőek alapján egy elképzelt tározó gátjának szakadására végzett számítás eredményét ismertetjük. A felvett tározó adatai: A duzzasztógát szélessége В = 395 m A gát magassága .... ! M = 75 m A tározott vízmennyiség V — 0,125- 10

e m

3 A tározó vízszintje 380 m A. f. A vízfelület nagysága 4800 m

2 A kiszakadt nyílás szélessége b = 250 m A kiszakadt nyílás mélysége ft = 40m A völgyszelvényben a tetőző vízállásokat ábrázolja a 6. ábra, amely alapján az elárasztott terület a völgy helyszínrajza (domborzati térképe) alapján berajzolható. 5. Egyéb megjegyzések Az árhullám hatásának adatain kívül az is jelentős lenne, ha a hordalék képződéséről, felszáradásról stb. is kaphatnánk közelítő adatokat, azonban a fentiekre együttesen utaló magyarázatot sem a példákban, sem a szakirodalomban nem sikerült felelni (völgyzáró gátak vonatkozásában). Bizonyos részadatokra, mint pl. a kimosás, elsodrás utal az irodalom. Nincs viszont arra adat, hogy vajon a növényzet, fák, bokrok, cserjék milyen tömegét hogyan rakja le a víz, s milyen a terület általános képe az árhullám levonulása után. A talaj száradásával kapcsolatban igen sok befolyásoló tényezőt sorolhatunk fel, ilyenek többek között: — milyen évszakban játszódik le a katasztrófa? — milyen talajon fejti ki hatását? — milyenek a talaj hidrológiai tulajdonságai? — milyen a talajt borító növényzet jellege ? — milyen a levegő mozgása, hőmérséklete? A felsorolt tényezők és a különálló adatok összevetése alapján közelítő értékként — nyári időszakot véve — a kiszáradás 18 — 36 óra között változik (lásd az 1970. évi tiszai árvizet), de esetenként több is lehet, ősszel és tavasszal a csapadékviszonyok igen döntően kihatnak és így a száradás hetekig is eltarthat. Télen a hőmérséklet függvényében a terepet borító víz megfagy. Hazánk vonatkozásában tesz említést a szakirodalom néhány kisebb völgyzárógátas tározó tönkremeneteléről, de jelentősebb károkról nem esik szó. (Gondolom, más helyzetet vonna maga után a Miskolc feletti Hámori-tó elzáró gátiának tönkremenetele, ami ugyan képtelenségnek hat, de nem kizárt dolog.) Hasonló esetekre