Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Major László: Az ország árvízvédelmi öblözeteinek gazdasági értékelése

Az ország árvízvédelmi öblözete 99 Az árvízvédelmi öblözetekben a különböző népgazdasági ágak 1970-ben 113 milliárd Ft termelési értéket állítottak elő (Duna vízgyűjtőjében 36, a Tisza vízgyűjtőjében 77 milliárd Ft-ot). Itt jegyeznénk meg, bogy mind a fenli nemzeti vagyon értéke, mind a termelési érték feltétlenül nagyobb összeget tenne ki, ha a vizsgálat kiterjedt volna Budapest és Szeged árvíz által veszélyeztetett s gazdaságilag rendkívül fejlett térségeire is. E területek vizsgálatától azonban több ok miatt el kellett tekinteni. A védett gazdasági értéknek népgazdasági ágazatok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy mind a Duna, mind a Tisza vízgyűjtőjében s így országosan is az összes gazdasági értéken belül a legnagyobb arányt az ipar álló- és forgóeszközértéke, valamint termelési értéke képviseli. Országos átlagban — az ipar védett gazdasági értékének az aránya 33,7%, a Duna vízgyűjtőjében 44,4, a Tisza vízgyűjtőjében pedig 29,3%, — a mezőgazdaságnak az összes gazdasági értéken belüli aránya a vizsgálat időpontjában a Tisza vízgyűjtő öblözeteinek átlagában 22,7%, a Duna vízgyűjtő öblözeteinek átlagában pedig 13,2% volt, — az öblözetek összes gazdasági értékén belül jelentős arányt képvisel az árterületeken levő települések, s ezen belül is a lakóépületek és a lakosság ingóságának, illetőleg a háztartások tartós készleteinek értéke; a Duna-völgyben a települések értékén belül kb. 18%-át, a Tisza-völgyben pedig 22%-ál teszi ki az összes gazdasági értéknek. A lakosság életének és vagyonának megvédése elsősorban humánus és politikai megfontolások alapján eddig is az árvízvédelem kiemelkedő jelentőségű és elsőrangú feladatát képezte. A lakosság ingatlanainak és ingóságainak a felmérés során megállapított értéke s ennek az értéknek az összes veszélyeztetett gazdasági értéken belüli aránya, súlya azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a humánus és politikai szempontok mellett egy-egy terület árvízvédelmi műveinek fejlesztésére irányuló döntésnél e vonatkozásban is célszerű az ökonómiai szempontokat messzemenően érvényesíteni. A vizsgálat eredményeként konkrét, számszerű felvilágosítást kaptunk arról is, hogy öblözetenként miként alakul a müvek által védett fajlagos gazdasági érték (Ft/ha). Megállapítható, hogy ez az érték öblözetenként rendkívül nagy szélső értékek között szóródik. Az Eszakdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén pl. 47 ezer és 19 millió Ft, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén 16 ezer és 3 millió Ft, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság területén 32 ezer és 5 millió Ft, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén 59 ezer és 201 ezer Ft között. A vizsgálat keretében a vízügyi igazgatóságok megadták az árvízvédelmi müvek állóeszközértékét is. A vizsgált öblözetekben az árvízveszélynek kitett 271 milliárd Ft értékű nemzeti vagyont, illetőleg — ha a termelési értéket is figyelembe vesszük — 384 milliárd Ft gazdasági értéket 1970-ben 11,7 milliárd Ft értékű árvízvédelmi állóeszköz védte a részbeni vagy teljes megsemmisüléstől. Országosan és vízgyűjtőnként ily módon az árvízvédelmi állóeszközök 1000 Ft értékére az alábbi nemzeti vagyon, illetőleg gazdasági érték esett: Nemzeti vagyon Gazdasági érték Ft Országosan Duna vízgyűjtőjében Tisza vízgyűjtőjében 23 200 25 000 22 500 32 895 38 510 31 032