Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Hamvas Ferenc: Üledékes talajra épült vízépítési műtárgyak mozgásjelenségei

ÜLEDÉKES TALAJRA ÉPÜLT VÍZ É !» ÍTÉS L \I ÜTÁRGYAK MOZ (.VS.! E LENSÉGEI DR. HAMVAS FERENC

1 A mélyen alapozott, üledékes kőzeten nyugvó vízépítési műtárgyak alapozási síkja az eredeti térszíntől számítva általában meghaladja a 10 m-t. Rendszerint talajvízszint-süllyesztéses módszerrel, síkalapozással épülnek. A műtárgynak az abszolút szinthez, saját korábbi helyzetéhez, valamint más műtárgyakhoz viszonyított mozgását, a végsüllyedés várható értékét sok szempontból szükséges ismerni. Többek között: a túlemelés mértékének tervezése, vasszerkezeti elemek, darupályák elhelyezése, a turbinatengelyek tervezett színre való beállítása, a szerkezeti elemek összebetonozási időpontjának eldöntése, bukóélek beállítása, a nem üzemi terhelésekből származó feszültségek elkerülése stb. végett. Az üzem időszakában fellépő mozgásokról is tájékozódni kell, mert a gazdaságosság oldaláról vállalt kockázat (pl. egyenlőtlen süllyedésből, a hőmérsékleti hatásokból, kimosódásból stb. származó belső feszültségek), továbbá a rendkívüli terhelések hatását stb. csak bizonyos valószínűséggel, vagy egyáltalán nem tudjuk becsülni. Elsősorban a Tisza és a Körösök mentén vagy a hasonló hidrológiai adottságú kötöttebb talajokra épült műtárgyak mozgásjellemzőit kell vizsgálnunk, hiszen a nagy mélységű kavicsrétegre épült szerkezetek mozgásai egyszerűbben leírhatók. Természetesen az, ha egy műtárgyat kavicsra alapoznak, önmagában még nem jelenti a mozgási jelenségek egyszerűsödését. A döntő az, hogy az alapozási sík alatt milyen vízáteresztő képességű rétegek találhatók, s van-e nem túl mélyen (20—25 m-en belül) vízzárónak tekinthető réteg, s mekkora e réteg vastagsága. I. Л mozgásformák elvi leírása Talaj- vagy műtárgymozgások feszültségek (terhelések) hatására alakulnak ki. Л feszültségek nagysága, időbeli növekedése vagy csökkenése az elmozdulások jellegét döntően befolyásolja. Az üledékes kőzet vízáteresztő rétegsorára alapozott műtárgy-, illetve a talajmozgások elméletileg feltételezett elmozdulásait az 1. ábra mutatja. A „geosztatikus állapot" a földtörténeti korokban (a Tisza térségében elsősorban a pleisztocén korban) lerakódó üledék okozta feszültség következtében kialakuló süllyedést szemlélteti. Az alapozási sík környezetében levő talaj tehát terhelés hatására, egyre tömörödve került a jelenlegi szintre. E zóna a munkagödör 1 Dr. Hamvas Ferenc oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézel tud. főmunkatársa.