Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A munkagödörben 86,50 m szinten épültek meg a kiszolgáló létesítmények (utak, kavicsdepóniák, elektromos hálózat, vas- és ácstelep). Ezt a munkát szkréperekkel végezték. A főműtárgy közvetlen munkagödrének kiemelése kotrós technológiával folyt. A földkitermelést lépcsőzetesen követte a talajvízszint-süllyesztő rendszer kiépítése. A kotrós földmunka során az alacsonyabb szinteken az agyagfedő réteg után, iszapos, mó-s talaj került felszínre. Ezen a szállítójárművek elakadtak és ezért a munkagödör legmélyebb szakaszának kitermelésére 800 mm-es bányász-szállítószalagot alkalmaztak. Földműveink állékonysága és a talajvízszint-süllyesztő rendszer kifogástalan üzeme mindenkor biztosította a munkagödört a Tisza vize ellen. Az 1970-es hosszantartó nagy tiszai árvíz sem akadályozta a védőtöltéssel körülzárt térségen belül az üzemszerű munkavégzést. 1969-ben indultak meg a munkagödrön kívüli földmunkák. Szkréperes és kotrós technológiával került kivitelre az alvízi és felvízi mederátmetszés földmunkája a 84,00 m szintig. Ezt követően hidromechanizációs kotrógéppel alakították ki a végleges mederszelvényt. A föld elhelyezése a régi árvédelmi töltéseken kívül zagykazettákba történt. 1969-ben indultak meg a főcsatornák földmunkái is. Komoly nehézséget okozott, hogy a főcsatornák töltéseinek építésénél a kellő tömörséget kezdetben nem tudták biztosítani. A főcsatornák kotrását nagyteljesítményű és 2,5 m 3-es kotrógépekkel hajtották végre. A kitermelt földanyag nedvességtartalma lényegesen nagyobb volt a megengedettnél és ezért csak szárítás után volt beépíthető a végleges töltésszelvénybe. 1970-ben a mélyépítés és a betonmunkák előrehaladásával fokozatosan megindult a műtárgy alapgödrének visszatöltése. Először az erőmű szárnyépülete melletti oldalon kezdték meg a munkagödör visszatöltését. Ezt követte a hajózsilip megépítése után a balparti feltöltés. Statikai okok miatt a tervező igen magas tömörségi értékeket (95—98%) írt elő. Ennek a tömörségi értéknek a biztosítása svéd vïbro juhlábhengerekkel volt elérhető. Amíg ezekkel a hengerekkel a vállalat nem rendelkezett, addig más gyártmányú juhlábhengerekkel a tömörséget biztosítani nem tudták. Az optimális nedvességtartalom biztosítása céljából a visszatöltött homokot rétegenként erőteljesen locsolni kellett. A locsolóvíz mindenütt rendelkezésre állt, mert a műtárgy létesítése a vízvezetékhálózat kiépítését szükségessé tette. 1971-ben indították meg a hullámtéri földmunkákat. Itt nagy szelvényű vizet tartó földgátakat és a víz kedvező áramlását biztosító vezetőés terelőgátakat építettek. Ezek a munkák szkréperes technológiával készültek. 1972 tavaszán a földmunkákat a műtárgy északi és déli oldalán fokozott ütemben folytatták tovább annak érdekében, hogy a mederátvágás időpontjára csak a körtöltés kiemelése maradjon hátra. A munkának a végrehajtása során a földkitermelés biztosítására el kellett bontani a betongyárat, annak gépalapjait, a térvilágítás kandelláberoszlopait, a kavicstároló betonburkolatát. A rendelkezésre álló rövid idő miatt, de gazdasági okokból is a betonlapok eltávolítását célszerű volt robbantással végrehajtani. 107
