Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

építeni, illetve nagyobb arányú telkesítést végrehajtani a tároló térségében csak az előközművesítés elvégzése után szabad. Ugyancsak az üdülési érdekeket szolgálja az a rendelkezés, amely szigorúan előírja, hogy a tároló tóba még tisztított állapotban sem szabad szennyvizet bevezetni. A vízlépcső nagy távlatokra határozza meg a térség fejlődésének alapvető irányait, hosszabb időszak szükséges azonban ahhoz, hogy ezek a fejlődési tendenciák érvényesüljenek, a hasznosítási létesítmények kiépüljenek, a rendszer teljes egészében hatékonnyá váljon. Ehhez a körülményhez igazodik az építési munkák viszonylag hosszú időtartama és a főművek szakaszos kiépítése : 1968 és 1973 között készült el a vízlépcső, a tárolótár alsó szakasza, a Jászsági- és a Nagykunsági-főcsatornák kezdeti 20 km-es szakasza. 1974—1980 között befejeződik a Nagykunsági-főcsatorna építése és folytatódik a tárolótér bővítése. 1980—85 között megépül a Jászsági-főcsatorna és a tárolótér 300 millió m

3 víz tartására. Az egyes ütemek összefüggő vízgazdálkodási egységet alkotnak és hasznosulásuk csak az egész rendszer üzembe helyezése után válhat teljessé. A folyamatos építés eredményeképpen azonban mindig újabb területek kapcsolódnak a hasznosításba, így néhány évtized távlatában válik valósággá a Tisza-völgy középső részének gazdaságföldrajzi átalakulása, mind az a roppant méretű fejlődés, amelyet a vízlépcső, a tároló és a hozzá tartozó főcsatornák alapoznak meg. 48