Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

építeni, illetve nagyobb arányú telkesítést végrehajtani a tároló térségé­ben csak az előközművesítés elvégzése után szabad. Ugyancsak az üdülési érdekeket szolgálja az a rendelkezés, amely szigorúan előírja, hogy a tároló tóba még tisztított állapotban sem szabad szennyvizet bevezetni. A vízlépcső nagy távlatokra határozza meg a térség fejlődésének alap­vető irányait, hosszabb időszak szükséges azonban ahhoz, hogy ezek a fej­lődési tendenciák érvényesüljenek, a hasznosítási létesítmények kiépülje­nek, a rendszer teljes egészében hatékonnyá váljon. Ehhez a körülményhez igazodik az építési munkák viszonylag hosszú időtartama és a főművek sza­kaszos kiépítése : 1968 és 1973 között készült el a vízlépcső, a tárolótár alsó szakasza, a Jászsági- és a Nagykunsági-főcsatornák kezdeti 20 km-es szakasza. 1974—1980 között befejeződik a Nagykunsági-főcsatorna építése és folytatódik a tárolótér bővítése. 1980—85 között megépül a Jászsági-főcsatorna és a tárolótér 300 mil­lió m 3 víz tartására. Az egyes ütemek összefüggő vízgazdálkodási egységet alkotnak és hasznosulásuk csak az egész rendszer üzembe helyezése után válhat tel­jessé. A folyamatos építés eredményeképpen azonban mindig újabb terüle­tek kapcsolódnak a hasznosításba, így néhány évtized távlatában válik való­sággá a Tisza-völgy középső részének gazdaságföldrajzi átalakulása, mind az a roppant méretű fejlődés, amelyet a vízlépcső, a tároló és a hozzá tar­tozó főcsatornák alapoznak meg. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom