Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

adó hasznosítható vízkészlete mindössze egyötöde az ország felszíni vízkészletének. A Kiskörei-vízlépcső a távlati igényeknek is megfelelő vízkészletszabályozást a Tisza és Körösök vízrendszerére kiterjedően teszi lehetővé. A felszabadulás előtt — az északi peremvidékek kivételével — a terület nagyrészén teljesen hiányzott az ipar. A szocialista építés időszakában megindult az Alföld erőteljes iparosodása. Főként erre a területre irányul a korábban túlzottan a főváros környékére összpontosított ipar decentralizálása. Az Alföldön korszerű élelmiszeripari üzemek létesültek, megindult a nehézipar és a vegyipar gyors fejlődése. Ma már innen származik az ország ipari termelésének 30%-a. A Közép-Tisza vidék környékén — az 1957 óta végzett feltárások nyomán — országos jelentőségű földgáztermelés folyik. Az iparfejlesztés a terület déli részén feltárt algyői olajmező nyújtotta lehetőség hatására az utóbbi években különösen meggyorsult. Leninvárosban nagy energiatermelő és vegyipari központ fejlődött ki. Az ipari termelés a következő 15 évben 120—150%-kal növekszik. Az ipari termelés fokozódása a vízigények növekedésében is kifejezésre jut. Míg 1970-ben a Tisza-völgy összes vízigényéből az ipar részesedése 10—15" 0 körül mozgott, addig 1985-ben már 30—40%-os lesz a részesedése. Ez pedig a többcélú vízhasznosítás feltételeinek megteremtését sürgeti az egész Tiszavölgy vízgazdálkodásának összehangolt fejlesztése keretében. A terület gazdasági és kulturális fejlődését gátolta a korábban elterjedt tanyás település. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően a szétszórt településhálózatot a városok és községek fejlesztésével, a tanyaközpontok kialakításával fokozatosan korszerűsítik, növekszik a lakosság körzeti összpontosulása, ami egyúttal a vízellátás magasabb szintű megoldását is maga után vonja. A vízgazdálkodásnak a korszerű társadalmi-gazdasági viszonyok között megnövekedett jelentősége szükségessé teszi a vízgazdálkodás céltudatos, a Tisza-völgvi térség és a népgazdaság fejlődésével, a meggyorsult műszaki és tudományos haladással összhangban levő fejlesztését. 2. A Tisza-völgy vízgazdálkodásának komplex fejlesztése Most, amikor a Kiskörei-vízlépcső üzembehelyezésével a tisza-völgyi vízgazdálkodás fejlődésének újabb mérföldkövéhez érkeztünk, az elődök nagy műve iránti tisztelet és elismerés, a mai generáció alkotó munkásságának korszakos jelentősége egyaránt arra kötelez, hogy felvillantsuk a vízgazdálkodás fejlődésének néhány jellemző mozzanatát (3. ábra). a) Árvízmentesítés, folyószabályozás A Tisza völgyében az első elszigetelt ármentesítési kísérleteket a XVIL az árvízmentesítéssel és az attól elválaszthatatlan folyószabályozással indult meg. A Tisza völgyében az első elszigetelt ármentesítési kísérleteket a XVII. és XVIII. században végezték. A rendszeres szabályozási munkák megkez15