Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

1.1—3. ábra. A vízimunkák fejlődése a Tisza-völgyében Fig. 1.1—3. Water development in the Tisza Valley. 1 — Controlled flood plain (1000 hectares), 2 = Population density (head/sq.km), 3 = Length of drainage canals (1000 km), 4 = Area equipped for irrigation (1000 hectares), 5 = Net storage volume (million cu.m), 6 = Water demand (cu.mlsec), 7 = years Рис. 1.1

—

3. Гидротехнические работы в бассейне Тисы. 1 = площадь, защищенная от паводков (1000 гектаров); 2 = населенность (чел./км-); 3 = длина осушительных каналов (1000 км); 4 = площадь, оборудованная под орошением (1000 гектаров); 5 = полезная аккумуляционная емкость (млн м^); 6 = потребность в воде (м'\сек); 7 = годы déséhez a döntő lökést az 1844—45. évi árvíz adta. Az árvízmentesítés fejlődése és az árvizek története ettől kezdve elválaszthatatlan egymástól. A Tisza-szabályozás ügyét ekkor vette kezébe Széchenyi István. Árvízi tapasztalatok és nemzetgazdasági megfontolások alapján kidolgozott vízügyi programja, amelyet ma a Tisza-völgy komplex vízügyi szabályozásának első és alapvető programvázlatának tekintünk, a Tisza szabályozásán túl — távlatilag — a folyó mentén elterülő országrész természeti viszonyainak gyökeres átalakítását, a vizek hasznosítását, a termőföldek öntözését tűzte ki célul. Az árvizek megfékezését, a vízszabályozás megoldását Széchenyi az ország gazdasági fejlődése, kulturális felemelkedése előfeltételének tekintette. Szervező munkájának eredményeként a veszélyeztetett területek birtokosai 1846 elején megalakították a Tiszavölgyi Társulatot. A Tiszaszabályozás tervét, amely a folyó pályájának átvágásokkal való megrövidítését és árvédelmi töltések építését irányozta elő, a kor jeles vízimérnöke, 16