Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Bélteky Lajos: Sókiválásra hajlamos hévízkutak és termelésük biztosítáa

422 Bélteky Lajos llecsk fürdő Tiszavasvári Mg. Tsz. Szolnok Damjanich uszoda Szolnok MÁV-rendező Zalakaros I. fürdő Zalakaro II. fürdő 10 258 mg/l 10 705 mg/l 12 400 mg/l 11 026 mg/l 12 546 mg/l 12 661 mg/l 5—10 000 mg/l között van 29 kútnak a sókoncentrációja, 107 kút vizének pedig 2—5000 mg/l között van az összes sótartalma. Érdekes, hogy Csongrád megyében, ahol legnagyobb azoknak a hévizes kutaknak száma, amelyek elérték a felsőpannon feküjét, a 3-as típusú vizek száma a túlnyomó, s ezek ásványi sótartalma csak 2—4000 mg/l, jódos-brómos típusú vizet eddig csak öt hévizes kútban találtak. A III. táblázat az összes oldott alkatrész nagyságkategóriáját is feltünteti megyénkénti bontásban. A tanulmány célja az volt, hogy részletesebben ismertesse azokat az eljárásokat és műveleteket, melyeket a hazai üzemi gyakorlat alkalmaz a kutak felső szakaszán a sólerakódás megakadályozására, ill. eltávolítására. Az utóbbi évek kutatási munkája arra irányult, hogy a kidolgozandó módszer a kutak nagy részénél, minél szélesebb körben gazdaságosan alkalmazható legyen. A sokoldalú vizsgálatok, kísérletek eredményeként az üzem közbeni, bizonyos időnként végzett sósavazás látszik a legalkalmasabbnak a sókiválásra hajlamos hévízkutak megszakítás nélküli üzemének biztosítására. A savazás — kis költségű berendezéssel — házilagosan is elvégezhető, de szervizszerűen szakvállalattal is elvégeztethető. Nagy előnye a fúrással szemben, hogy a sóeltávolítás csak néhány órát és kevés költséget igényel. Igyekeztem hangsúlyozni a fontosságát, hogy a tanulmányban részletezett előzetes vizsgálatokat el kell végeztetni a hidrodinamikai vizsgálatokkal együtt. Az előzetes vizsgálat eredménye és az adott helyi körülmények figyelembevétele alapján — természetesen — nem zárható ki más, a tanulmányban ismertetett védekezési módszer sem, ha az adott viszonyok között egyszerűbbnek és gazdaságosabbnak látszik. 1. OMFB kiadvány. Hévízkutaknál üzem közben alkalmazható vízkőlerakódás. Mezőkövesd, Zsóry Fürdő, 1969. 2. VITUKI kiadvány. Magyarország hévízkútjai I. kötet 1966, II. kötet 1971. 3. Gaál IAszló: Magas sótartalmú vizek komplex hasznosítása. Hidrológiai Közlöny, 1970. 6. sz. 4. Bélteky Lajos: Hévíztermelés a meddő szénhidrogénkutató fúrásokból. Földtani Kutatás, 1971. XIV. 3. sz. 5. OMFB kiadvány. Hévízkutaknál üzem közben alkalmazható vízkőleoldás. Orosháza, Dózsa Mg. Tsz., 1972. 6. Gaál L.—Hanák V.—Hegyesy L. : Eljárás hévizekből kivált vízkő üzemelés közben történő leoldására korróziógátló inhibitorok alkalmazásával. Hidrológiai Tájékoztató, 1970. jún. 7. Marik János: A mezőkövesdi Zsóry fürdő I. sz. kútjában üzem közben végzett vízkőeltávolítási kísérletek. Hidrológiai Tájékoztató, 1970. jún. 8. Bélteky Lajos: Hévízkutak létesítése és komplex hasznosítása. Hidrológiai Közlöny, 1973. 1. sz. 9. Bélteky Lajos: Development and Utilization of Thermal Waters in Hungary. Geotermics (1972), Vol. 1. * * * IRODALOM No. 3. Pisa.