Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Bélteky Lajos: Sókiválásra hajlamos hévízkutak és termelésük biztosítáa

Sókiválásra hajlamos hévízkutak 119 Л kalcium-magnézium hidrogénkurbonátos (4. típus) vízzel 1 megyében találkozunk, de leginkább Vas megyében. Kénes vizel (8. típus) 5 megyében tártak fel, mindegyik hasadékos karbonátos kőzetből fakad. Jod-brómos vizet (9. típus) eddig 12 megyében tártak fel. Legnagyobb a gyakorisága Hajdú-Bihar és Somogy megyében. Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyáltalában nem, Csongrád és Békés megyében pedig alig fordult elő. A jódos-brómos (9. típus) csoportba való sorolásnak az az előfeltétele, hogy a jód literenként egy, a bróm pedig öt rng-ot meghaladja. A víz kémiai jellegének, típusának térképen való ábrázolása azért ütközik nehézségbe, mert egy-egy szelvényben a mélységgel változik a víz típusa is. A mély medencéink vastag üledéksorában, a felsőpannon alján (1500—2500 m) előforduló jódos-brómos víz felett megtalálható az alkalihidrogénkarbonátos, s e felett az egyszerű termálvíz is. Ezen alapul az a megállapítás, hogy mélységi vizek vegyi jellegének kormeghatározó szerepe is van. Mivel az edigi adatfeldolgozásból meg lehetett állapítani, hogy a jódos-brómos vizek területileg csoportosulnak, ezek alapján a 13. ábra a jódos-brómos hévizek előfordulásának helyét és kiterjedését tünteti fel. Ilyen területek: 1. Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Kecel, Kiskőrös, Kiskunhalas. 2. Nagyszénás, Orosháza, Tótkomlós, Békéscsaba, Pitvaros, Gyula. Győr, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Bük, Rábasömjén. 4. Debrecen, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Nádudvar, Földes, Kaba, Püspökladány. 13. ábra. Jódos-brómos hévizek előfordulása Рис. 13. Место нахождения термальных йодистых-бромистых колодцев вод Fig. 13. Occurence of iodine-bromic thermal waters Abb. 13. Vorkommen von jod- und bromhaltigen Thermalwassern