Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Bélteky Lajos: Sókiválásra hajlamos hévízkutak és termelésük biztosítáa

420 Bélteky Lajos 5. Nyíregyliáza-Sóstó, Nagykálló, Tiszavasvári, Hajdúnánás. 6. Szolnok, Törökszentmiklós, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Endrőd, Dévaványa. 7. Táska, Marcali, Zalakaros. Erről látható, hogy elsősorban azokon a területeken, melyek szénhidrogénkutatás szempontjából reményteljesnek tekinthetők, a mélységi vizek a felsőpannon alján jelentős mennyiségű jódot és brómot tartalmaznak. Hazánkban a hévíztermelő kutak közül legtöbb bróm és jód a rábasömjéni kutatófúrásból víztermelésre kiképzett kút vizében van. A bróm 100, a jód pedig 28,5 mg-ot tesz ki literenként. A brómtartalom szempontjából a sorrend a következő: Rábasömjén—1. 100,0 mg/I Földes—2. 26,5 mg/l Hajdúböszörmény—1. 22,4 mg/l Zalakaros—1. 21,2 mg/l Kecskemét CH 19,0 mg/l Karcag városi strand 17,3 mg/l Jódtartalmút illetően így alakult a sorrend: Rábasömjén—1. 28,50 mg/t Győr-Szabadhegy 18,75 mg/l Karcag fürdő 9,2 mg/l Földes—2. 8,8 mg/l Zalakaros—1. fürdő 8,75 mg/l Szeged-Üj Élet—1. 7,8 mg/l A másik térképen (14. ábra) a 3., 4. és 8. típusú hévizek eddig ismert előfordulási területét határoltam körül. Ez a két ábrázolás nem a feltárási lehetőséget, hanem a jelenleg ismerteket tünteti fel, mivel számos helyen, ahol még nem fúrták át a felsőpannon rétegsort, a felsőpannon rétegsor porózus víztartói vízkémiai jellemzői még nincsenek felderítve. A legnagyobb cloridtartalom országos viszonylatban a következő kutak vizében van: Rábasömjén—1. 23 810 mg/l Gödöllő 23 800 ing/1 Földes—2. 7 950 mg/l Hajdúböszörmény—1. 7 650 mg/l Kiskőrös—1. 6 400 mg/l Zalakaros—1. 5 080 mg/l Kapuvár 4 580 mg/l Kiskőrös—2. 4 300 mg/l Hajdúnánás 4 000 mg/l Érdekes, hogy a Rábasömjén—1. kútnál, ahol közös szűrővel a triász és a torton mészkő is be van kapcsolva a vízszolgáltatásba, majdnem kétszeres, 2000 1/p-es, kompresszoros termelés mellett az összes oldott alkatrész 68 700, a Clorid pedig 38 000 mg/l-re növekedett — feltehetően — a torton mészkőből való fokozottabb vízbeáramlás következtében. Az összes szilárd alkatrész mennyiségét, a sókoncentrációt vizsgálva, általánosságban megállapítható, hogy az alsópannon és a miocén vizeknek van a legnagyobb só-