Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Bélteky Lajos: Sókiválásra hajlamos hévízkutak és termelésük biztosítáa

418 Bélteky Lajos és gazdaságossági vonatkozásait a víz vegyi összetétele is nagymértékben befolyá­solja, azonkívül a hévizek vegyi összetétele közvetlen tájékoztatást adhat a víz származásáról és földtani koráról. A hazai hévizeket vegyi összetételük alapján az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) a következő típusok szerint csoportosítja: 1. egyszerű termális vizek, 2. egyszerű szénsavas vizek, 3. alkalihidrogénkarbonátos (alkalikus) vizek, 4. kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos (földes-meszes) vizek, 5. kloridos (konyhasós) vizek, 6. szulfátos (keserűsós) vizek, 7. vasas vizek, 8. kénes vizek, 9. jódos, brómos vizek, 10. radioaktív vizek. Az egyszerű termálvizek (1. típus) általában nem ásványvizek, mert bennük az oldott szilárd alkatrész nem éri el a literenkénti 1000 mg-ot. Csak ritkán minő­sülnek gyógyvíznek, tisztasági és strandfürdők táplálására azonban alkalmasak. Ezek főleg a felsőpannon rétegekre telepített 35—40 °C-os vízműkutak között találhatók, melyek mélysége 400—600 m. Az 1972. július 1. helyzet szerinti termálkútkataszterben 386 db 200 1/p-nél nagyobb vízhozamú kút szerepel, ezek közül részletes, az összes anionokra és kationokra kiterjedő vízvizsgálatot csak 327 kútnál végeztek. A részletes kémiai adatok majdnem kizárólag azoknál a kutaknál hiányoznak, amelyeket a régebbi években ivóvízfeltárás céljából mélyítettek le. Abban az időben a részletes vegyvizsgálat még nem volt kötelező. A III. táblázatba foglalt adatokból megyénkénti eloszlásban látható a külön­böző víztípusok előfordulásának gyakorisága. A végösszesítés szerint a víztípusok országos megoszlása a következő: 1. 59 db 15,3% 3. 153 db 39,6% 4. 11 db 2,8% 5. 1 db 0,3% 8. 22 db 6,0% 9. 80 db 20,7% 326 db nincs részletes vízkémiai adat 60 db 15,3% Összesen : 386 db 100,0% Mivel a megvizsgált kutak 15,3%-a ivásra is használható, egyszerű termálvíz, az is megállapítható, hogy hévizeinknek 84,7%-a ásványvíznek minősül. A legtöbb kb. 2/5-e a 3., 1/5-e pedig a 9. típusba tartozik. IIa megyénkénti megoszlást nézzük, az a lka I ih idro gén ka rboná tos (3. típus) víz Veszprém megye kivételével mindenütt előfordul, ott viszont a hévizek túl­nyomó része a kénes vizek (8. típus) csoportba tartozik. A 3. típusú vizek gyakori­sága a legnagyobb Csongrád, Békés, Bács-Kisknn, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom