Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
4. füzet - Huszár László-Markó Elek-Nagy Lászlóné-Zsilák Endre: A Sió torkolati mű tervezése és építésének a tervezéssel összefüggő egyes részletei
A Sió torkolati mű 387 I) A tervezés kismintavizsgálatai A tervezés kismintavizsgálatai a torkolati mű és az átvágás tengelyelrendezése, a vízláda, utófenék és a medervédelem méreteire, a vízátbocsátó képesség meghatározására, valamint a keresztirányú áramlások vizsgálatára terjedtek ki. A fentieken kívül szakvélemény készült a hajózsilip töltő-ürítő berendezésének kialakítására. A vizsgálatokat a V1TUK1 végezte. A vízládával és a medervédelemmel kapcsolatos kísérletek megkezdése előtt meg kellett határozni a mértékadó hidraulikai terheléseket. A mértékadó hidraulikai terhelések meghatározásakor az volt a szempont, hogy a műtárgy 100 évre előirányzott élettartama alatt az állékonyságot veszélyeztető kimosások valószínűsége 2- 10~ 3-nál kisebb legyen. Ennek alapján a vízláda mértékadó terhelése: 80 és 140 m 3/s vízhozam levezetése 83,40 m, illetve 85,50 m dunai vízállás mellett, amikor is a Sió duzzasztási szintje 88,50 m, illetve 90,00 m. A kísérletek szerint a vízláda utáni sík utófeneket lejtősen kell kialakítani. A sík utófenékre célszerű terelőbordákat építeni, amelyek — alacsony dunai vízállásoknál — a kilépő vízsugarat részben a várakozótér felé terelik. A pillérvégek ferdítésével kialakított diffúzorszerű vízládavég igen kedvezőnek mutatkozott. Az önduzzasztás a kísérleteknél 1% valószínűségű dunai vízállás és ezzel egyidejű 20%-os valószínűségű Sió-árvízhozam esetén — amennyiben mind a két műtárgyrész vezette a vizet — nem volt érzékelhető. Az pedig, hogy az említett, vagy ahhoz hasonló hidrológiai esemény bekövetkezésekor az egyik műtárgyrész ne legyen nyitható — a betervezett biztonsági berendezések mellett —, gyakorlatilag elhanyagolhatóan csekély valószínűségű. A mólóknál kialakult keresztirányú áramlások vizsgálata során kedvezőtlen jelenségek csak a felvízi várakozótérben voltak észlelhetők. A kísérletek eredménye szerint itt a 69 m hosszú és 86,30 m fenékszintű merülőfal építése szükséges ahhoz, hogy a keresztirányú áramlás sebessége 0,30 m/s alatt legyen. 2. Mélyépítési részletkérdések a) A technológiai berendezések elhelyezése Л technológiai berendezések elhelyezésekor alapvető szempont volt, hogy azok a pillérekbe kerüljenek, a pillérekből kiálló építmények ne legyenek. A torkolati műtárgy legbonyolultabb szerkezeti része az alsó fő. Itt nyernek elhelyezést : — a támkapupárok, — az ürítőcsatornák tiltói, — a billenőhíd, — a szegmens és — az angolnafogó tiltok mozgató berendezései. A kábelvezetés a hajózsilip déli és északi pillére között a pillérekben függőleges aknákkal, az alaplemezben előregyártott postai kábelcsatornákkal történt. A tervezés során sok nehézséget okozott a különböző szerkezetekhez történő kábelvezetés, valamint a hidraulikus berendezés olajvezetékeinek elhelyezése.
