Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
4. füzet - Huszár László-Markó Elek-Nagy Lászlóné-Zsilák Endre: A Sió torkolati mű tervezése és építésének a tervezéssel összefüggő egyes részletei
380 Huszár L., Mark o E., Nagy L .-né, Z silák E. A Sió torkolati szakasza — az Országos Vízgazdálkodási Keretterv szerint — IV. kategóriájú vízi uttá épül ki. Ez azt jelenti, hogy 1000—1500 t-ás uszályok közlekedését kell biztosítani. A torkolati mű tartós duzzasztási szintje 87,50—88,50 m (Orsz.) szintek között változik (2. ábra). Tenyészidőben az alacsonyabb duzzasztási szintet kell tartani. A 88,50 m-es duzzasztási szintre viszonylag ritkán, 3,5 m-es merülési igény esetén lesz szükség. Ilyen üzemmel a talajvíz káros mértékű emelkedése elkerülhető. c) Hidrológiai és mérnökgeológiai adottságok Részletes hidrológiai adatok a Sióról csak 1941 óta állnak rendelkezésre. Ezek szerint a Sió jellemző vízhozamai a torkolati mű szelvényében a következők : 0,1%-os valószínűségű vízhozam 284 m 3/s 1%-os valószínűségű vízhozam 224 m 3/ s 10%-os valószínűségű vízhozam 156 m 3/s Közepes vízhozam 21 m 3/s Közepes kis vízhozam 3 m 3/s A Sió vízállásai általában a Duna visszaduzzasztásának megfelelően alakulnak ki. A jellemző dunai vízállások (m Orsz.): Legnagyobb jeges árvíz 94,56 (1956) 1%-os valószínűségű vízállás 92,51 (LNV) 10%-os valószínűségű vízállás 91,48 Közepes vízállás 86,60 Legkisebb vízállás 83,40 Max. hajózási vízszint 90,98 Min. hajózási vízszint 84,96 A Sió völgye kis esésű, a betorkolló mellékvízfolyások azonban nagy esésűek. Ezek igen sok — túlnyomórészt lösztalajból származó — lebegtetett hordalékot juttatnak a Sióba; a Vízgazdálkodási Adatgyűjtemény szerint évi 40—45 ezer m 3-t. Az újabb vizsgálatok ennél lényegesen több, évi 200—300 ezer m 3 hordalékról tesznek említést. Mindenesetre a torkolati mű megépülte után számottevő iszaplerakódás várható, amelynek eltávolítására rendszeres kotrásra lesz szükség. A torkolati mű helyén felül iszap- és agyagtalajok találhatók. Ezeket lefelé iszapos mo, mo, majd homok követi. Közülük a mo és a homok folyósodásra hajlamos. A homokréteg 19—22 in mélységig terjed, majd innen a 40—45 m mélyen fekvő pannon agyagfekiiig kavicsos homok és homokrétegek váltják egymást. A fúrásokban a terep alatt 12—23 m mélységben farönköket találtak. Több szempont mellett ez a körülmény tette indokolttá a nyitott munkagödörben történő alapozástMegjegyzendő, hogy a Dunát a múlt század végén ezen a szakaszon egyenes átvágással szabályozták és a Sió jelenlegi alsó szakasza, ahol a műtárgy épül, még száz évvel ezelőtt Duna-meder volt. A finom homok szivárgási tényezője 5 «Ю5 m/s, az alsó durva homokrétegé 3,5 • 104 m/s. A talajvízállás elsősorban a Duna vízállásainak függvénye. A számítások szerint a munkagödörbe beáramló vízhozam 15—20%-a a felső rétegből, 80—85%-a pedig az alsóból származik.
