Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
3. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: A szentesi hévíztároló rendszer
A szentesi hévíztároló rendszer 311 200 —400 millidarcy. A hévíztároló rendszer kezdeti statikus rétegnyomása hidrostatikus. Szentes vidékének mind a 22 hévízkútja kijolijóvizü, amit a telepenergia tényezők (a nagy réteghőmérséklet, a vízben oldott gáztartalom és a víztest rugalmas kiterjedése) biztosítanak. A 100 °C-os geoizoterma felület 1800 m mélységben húzódik. A gáz —víz viszony (GVV) kezdetben 0,02—0,50 m 3/m 3 volt. A hévizek kivétel nélkül nátriumhidrogénkarbonátos típusúak. Összes oldott sótartalmuk 1562 — 3263 milligramm/liter között változik. Kloridion-tartalmuk rendkívül kicsi (6—43 mg/l). Vízkőlerakódás csupán 3 kútban jelentkezik a keleti területen. A szentesi 22 hévízkútból 1972. VIII. 31-ig 40,89 millió m 3 hévizet termeltek ki összesen. Az eddigi vízkitermelés hatására az alábbiakat tapasztaltuk a termelési jellemzők terén: — A 0,5 att kifolyási szintre vonatkoztatott vízhozam általában változatlan maradt, vagy kissé növekedett, s csak 5 kútban tapasztalható hozamcsökkenés. — A sztatikus kútfej- és mélységi nyomások kismértékben csökkenlek (0,2—0,5 at/millió ni 3 víz/kút). — A kifolyóvíz- és réteghőmérséklet lényegében változatlan maradt. — A vízben oldott gáztartalom csak kivételesen változott. — Vízkémiai változás szintén csak kivételes esetben következett be A rezervoár folytonosság és a kutak közötti esetleges kommunikáció mértékének kimutatására interferencia vizsgálatokat végeztünk. A különböző transzmisszibilitás okozta erős szórás ellenére látható, hogy a hévízkitermelés okozta depresszió a távolsággal logaritmikusan csökken, másrészt az azonos, illetve szomszédos termelő szintek megcsapolása esetén nagyobb, mint a különböző mélységszintben megnyitott kutak között. A hévízmező egészét tekintve lassú, csakis földtani idővel mérhető telepfolyadék áramlás mellett szól az, hogy a rétegenergia-szint értékek a nyugati területrészen nagyobbak, továbbá a kútfej nyomás, sókoncentráció, gáztartalom és a mélységi hőmérséklet nyugatról kelet felé növekedik. A hévíztároló rendszer teljesítőképessége és a gazdaságosan kitermelhető hévízkészlet becslésére és előrejelzésére ma még nem rendelkezünk elegendő adattal. Kísérletképpen volumetrikus (földtani) és statisztikus (tapasztalati) becslési módszer alkalmazásával a gazdaságosan kitermelhető hévízkészletet becsültük meg. 1 Fi О 1) Л I. О M 1. Bélteky L.—Korim К.—Kőrössy L., 1966: Szentes és környéke geotermikus energiakészletének becslése. OMFB tanulmány (kézirat). '2. Kassai L.—Kertai Gy., 1963 : A kőolaj- és földgáztárolók földtani alkata és termelési rendszerének összefüggése. Bányászati Lapok. 10. sz. 3. Korim K., 1972: Nagy mélységű porózus víztároló rendszereink jellemzői és működésmódja. Vízügyi Közlemények, 1972. 4. füzet. 4. Magyarország hévízkútjai. 1. kötet. I960. VITUKI kiadvány. 5. Magyarország hévízkútjai. II. kötet. 1971. VITUKI kiadvány. •0. Szerzőkollektíva, 19(38: Szentes és környékén mélyített hévízkutak vizsgálata egymásrahatás és vízkészletszámítás szempontjából. OMFB tanulmány. 7. Levorsen, A. 1. 1954: Geology of Petroleum. San Francisco.
