Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

3. füzet - Simó Tibor: Magyarország vízellátása

Magyarország vízellátása 281 A közüzemi ivóvízművek részben a lakosság háztartásait, részben a települések intézményeit látják el ivóvízzel, de víztermelésük egy további részével a szolgáltatóiparban, a gyáriparban és egyéb üzemekben foglalkoztatottak egészségügyi vízigényeit is kielégítik. Néhány esetben ipari termelési célokra is szolgáltatnak ivóvizet. Ebből a szempontból elsősorban a gyártástechnológiához ivóvizet igénylő élelmiszeripari és gyógyszeripari üzemek bírnak jelentőséggel. Az 1970. évi ipari vízigények (lásd 1/c pontban) kielégítésére igénybevett frissvíz-mennyiségek 96%-a, valamint a recirkuláltatott víz teljes mennyisége a termelés céljait szolgálta. Az iparban foglalkoztatottak ivóvíz igénye tehát az ipari frissvíz-igény 4%-át tette ki. A teljes termelési vízigénynek megfelelő vízmenynyiségnek körülbelül 84%-át hűtővízként, fennmaradó részét egyéb technológiai célokra hasznosították. Az ivó és ipari vízigények kielégítéséhez szükséges vízmennyiségeket Magyarországon a vízművek következő négy típusa termeli ki és szolgáltatja: a) Városi és községi közüzemi ivóvízművek; b) Közüzemi ipari vízművek; c) Ipartelepek saját vízművei és d) Regionális vízművek. a) A városi és községi közüzemi ivóvízmüvek E művek 1970. évi összes víztermelésének 10%-a a felszíni, 90%-a a felszínalatti vízkészletből származott. A felszíni vízkészletet a nagyobb vízfolyások (Duna, Tisza) mentén elhelyezkedő városok ivóvízművei veszik igénybe. A felszínalatti vízkészletre települt ivóvízművek nagyobb részben a felszínközeli kavicsterraszok és a 100 m alatti mélységbeli víztartórétegek vizét termelik ki, kisebb részben a karsztforrások vizét hasznosítják. A víz kitermelésének módja a helyi vízbeszerzési lehetőségek függvényében változik, a következők szerint: — felszíni vízkivételi művek (a felszíni vizek kitermelésére); — aknakutak, medergalériák, csőkutak, mederkutak, csáposkutak (a partiszűrésű vizek, a kavicsterraszok vizeinek kitermelésére); — mélyfúrású kutak (a mélységbeli víztartó rétegek vizeinek kitermelésére); — forrásfoglalások (a karsztforrások vizeinek kitermelésére). A víznyerő műtárgyak egy része természetes tisztaságú, ivóvízminőségű vizet szolgáltat (partiszűrésű vizek, karsztforrások vizei). A települések vízellátására kezdetben elsősorban ilyen műtárgyak épültek. A kedvező vízbeszerzési lehetőségek csökkenése miatt, főként az utóbbi másfél évtizedben a víznyerő műtárgyak már a minőségileg kevésbé megfelelő vízkészletekre (magas vastartalmú rétegvizek, felszíni vizek) települtek. Ezekben az esetekben víztisztító művek épültek ki. b) A közüzemü ipari vízművek Az ipartelepek ivóvíznél alacsonyabb minőségű vízigényének kielégítését szolgálják. Ezek a művek öt olyan ipari centrumban létesültek, ahol több ipartelep egy vízműről történő gazdaságos ellátására lehetőség kínálkozott. Jelenlegi együttes víztermelő kapacitásuk 240 000 m

3/nap. A kitermelt felszíni vizet csak a kiszolgált ipartelepek minőségi igényeinek megfelelő mértékig kezelik (durva hordalék eltávolítása, lebegőanyag-tartalom csökkentése).