Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
3. füzet - Simó Tibor: Magyarország vízellátása
'282 Simó Tibor с) Az ipartelepek saját vízmüvei Ezek a vízművek nagyobb mennyiségben ipari-, kisebb mennyiségben ivóvíz minőségű vizet termelnek. Ennek megfelelően igénybe veszik mind a felszíni, mind a felszínalatti vízkészletet. A jelenlegi ipari frissvíz-igény (lásd III. táblázatot) több mint 90%-át termelik ki. A kitermelt víz 10%-a származik a felszín alatti, 90%-a a felszíni vízkészletből. E művek elsődleges feladata az ipar termelési vízszükségleteinek mennyiségi és minőségi biztosítása. Ezen felül résztvesznek az iparban dolgozók egészségügyi vízigényeinek kielégítésében is. A kitermelt nyersvíznek mintegy 50%-át kezeletlenül, másik felét az igényeknek megfelelő kezelés után hasznosítják. d) A regionális vízmüvek A helyi vízbeszerzési nehézségekkel küzdő iparosodott, vagy kedvezőtlen hidrogeológiai adottságú teriiletek és nagy jelentőségű üdülőövezetek településeinek lakosságát, illetve ipartelepeit több víztermelő helyről közös vízvezetékhálózati rendszeren keresztül látják el vízzel. A városi és községi közüzemi ivóvízmüveket, valamint a közüzemi ipari vízmüveket a városi, illetve megyei közigazgatás irányítása alá tartozó vállalatok üzemeltetik. Az ipartelepek saját vízmüveik üzemeltetéséről maguk gondoskodnak. A regionális vízmüvek üzemeltetői az Országos Vízügyi Hivatal közvetlen irányítása alá tartozó, a közigazgatási beosztástól független területi hatáskörrel rendelkező vállalatok. A nagy költséggel kiépített különböző típusú vízművek által termelt vízzel való takarékos gazdálkodást, valamint a vízellátás forrásául szolgáló vizek minőségének védelmét az utóbbi évtizedben alkotott gazdasági szabályozók rendszere segíti elő. A korszerű vízgazdálkodásra ösztönző szabályozó rendszer főbb alkotói az alábbiak: — vízkészlethasználati díj, — közüzemi ivó- és ipari vízdíj, — ivóvízhasználati pótdíj, — büntető vízdíj, — szennyvízbírság, és — csatornabírság. A szabályozó rendszeren belüli egyes díjak céljáról, nagyságáról, a térítés feltételeiről külön-külön jogszabályok intézkednek. A természetes vízkészletek (felszíni víz, felszínalatti víz) igénybevételéért Magyarországon a vízhasználók 1968. jan. 1. óta fizetnek a takarékosabb vízgazdálkodásra ösztönző vízkészlethasználati díjat. A közüzemi vízművek m 3-ként 15 fillért, az egyéb vízhasználók (ipartelepek stb.) 2 — 18 fillért tartoznak fizetni. A közüzemi ivóvízművek által szolgáltatott vízért a használók területileg differenciált öt díjkategórián belül 1,80—5,60 alapdíjat fizetnek. A lakosság a termelési költségnél olcsóbban kapja a vizet. A különbözetet az állam dotációval egyenlíti ki. A közüzemi ivóvizet vásárló iparvállalatok ivóvízhasználati pótdíjat fizetnek. A pótdíj értéke 0,6—2,9 Ft/m 3 között változik. A közüzemi ipari vízművek által termelt nyersvízért fizetett, önköltséggel arányos díjra a pótdíj természetesen nem vonatkozik.
