Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Gábri Mihály: Bulgária öntözései

Bulgária öntözései 207 zés, kb. 2000 ha-on előregyártott, 10 m hosszú elemekből álló héjcsatorna hálózatból öntöznek. A bulgáriai öntözéses mezőgazdaság kutatásának alapjait 1937-ben 2 ha területen a Stara-Zagora-i öntöző mezőgazdasági kísérleti állomás létesítésével fektette le. A fő cél az öntözéssel kapcsolatos talajjavítás, az öntözési víznorma meghatározása és a mezőgazdasági gyakorlat megszerzése volt. A fő, vizsgált növények: kukorica, gyapot és lucerna. Jelenleg a vizsgálatok a nagy mezőgazdasági-ipari komplexumok legmagasabb termelési igényeinek kielégítését szolgálják. 13. A Srenda-Toundja öntözőrendszer fő vízforrása a Tonnája folyón épült Zhrebchevo-gát (magasság 51 m, hossza 910 m, tározási kapacitása 400 millió m

3, 14 000 kW teljesítmény). A rendszerhez tartozik többek között az alábbi három vízvezető mű : - a Nova-Zagora-i zárt vezeték első üteme. Hossza 9800 m, legnagyobb nyomás-vesztesége: 105 in, anyaga: 2x2,72 m 0 lemezacélcső (7 — 22 mm falvastagság), vízszállítása: 13,8 m

3/s, vízsebesség: 2,43 m/s; — a Djinovo zárt vezeték. Hossza: 1315 m, anyaga: 2x3 m 0 vasbetoncső (34—40 cm falvastagság), vízszállítása: 23,6 m

3/s; — a Korten szabad felszínű vízalagút. Hossza : 4309 m, belső mérete : 3,86 m 0, vízmélység: 3,30 m, hosszirányú esés 2%

0, belső burkolás: 25—45 cm vastag vasbeton, vízszállítás: 41 m

3/s. Az első ütemben 110 000 ha-t fognak öntözni főleg esőszerű módon úgy, hogy ebből 42 000 ha-hoz felhasználják a duzzasztott víz potenciális energiáját. 4000 ha-t talajvízből öntöznek. A talaj összetétel csernozjom réti és erdőtalaj. Öntözött növények: gabona, szemes takarmány, gyapot, olajnövény, szőlő, kertészet, gyümölcs és dohány. Az átlag vízadag évenként 3500—4000 m

3/ha. A beruházás 6 év alatt megtérül. 14. A Beli-Lom öntözőrendszer a hasonló nevű folyó folyásánál, 290 m átlag magasságban fekszik. Az öntözött terület nagysága ma 6200 ha. A terep felszínének esése 2 — 10%. Fő vízforrása a Beli-Loin tározó (27,11 millió m

3 tározó képesség, 24 m magasság). Mintegy 18 szivattyútelep és nyolc kiegyenlítő tározó építését irányozták elő. Л beruházás megtérülése 7,4 év. A rendszer ismertetésére később kitérünk. 15. A Vinitsa öntözőrendszer területe 52 400 lia. A felszíne sík, a déli része dombos. Nagyon termékeny terület, ahol kukorica, lucerna, zöldség és szőlő a fő termény. Fő vízforrása a Ticha-gát, a Kamchya folyón (54,5 m magasság, 400 m hossz, teljes tározási kapacitás 312 millió m

3). A tápcsatorna kezdő kapacitása 26,5 m

3/s. További két (7 — 7 millió m

3) kiegyenlítő tározó működik még a rendszerben. A főcsatorna végén fogják kiépíteni a mintegy 30 000 ha öntözés érdekében a Mutenitsa szivattyútelepet (15 m

3/s, 55 m). Az egész rendszer több mint 400 km nyílt, burkolt csatornát, 1500 km azbesztcement csőhálózatot, 10 km alagutat, 40 szivattyútelepet és 50 tározót foglal magába. A teljes kiépítés után a beruházás megtérülése kb. 7 év. 16. A Tsonevo-Devmja öntözőrendszer. A terület évi csapadék átlaga kb. 500 mm. Fő vízforrása a Tsenova-gát, jelenleg építés alatt áll. A komplex öntözőenergia-rendszerben az öntözött terület nagysága több lesz, mint 45 000 ha. Ebből 6900 ha már megépült. Az öntözött területek termésátlaga 50%-kal meghaladja az öntözetlenét. A felületi öntözés esőszerűvé való átépítése folyamatban van, 80 % max értékkel. A fő termények: kukorica, dohány, gyapot, napraforgó, gyü-