Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
1. füzet - Csoma János-Juracsik Gézáné-Szigyártó Zoltán: Árhullámképek előrejelzése a Dunán az átvonulási elmélet segítségével
Arhullámképek előrejelzése a Dunán lt 25 20 S>15 T„= V i+ 1-V, ЛТгQm-Qi' AT i+ 1 + AT, (9) (10) lemzésére megemlítjük, hogy a számításhoz az 1954-es folyófelvétel adatait használtuk fel. így a körülbelül 1 km-enkénti nyilvántartási szelvényekben ismertük a szelvényterület, a középmélység és a középsebesség alakulását a vízállás függvényében. Ez lehetőséget adott arra, hogy a kisvízi és középvízi vízszintrögzítés alapján a különböző permanens vízhozamokhoz tartozó felszíngörbéket meghatározzuk, így számolhassuk a permanens szintek közötti térfogatokat, a permanens vízhozamok és a hozzájuk tartozó tározótérfogatok, illetve a (2) képlet alapján a permanens vízhozamok és a legrövidebb levonulási idők kapcsolatát. így kaptuk tehát azokat az alapösszefüggéseket, amelyek közül egyetegyet (a Budapest—Dunaújváros közötti szakaszra) az 1. 2. ábrán mutattunk be. Az 1. ábrából látható, hogy a permanens vízhozam és a medertérfogat összefüggése szakaszonként egyenessel jól közelíthető. Ugyanakkor a 2. ábra szerint egyegy szakaszon belül a legrövidebb átvonulási idők változása a teljes folyamat lejátszódási idejéhez képest elhanyagolható. Mindez lehetővé teszi tehát, hogy az egyes tartományokra a jellemző átlagos átvonulási és a legrövidebb levonulási időket a következő képlet alapján számítsuk : ahol az indexek a vízhozamhatárokat jelentik. Így a (6) képlet alapján a vízhozamtartományokra jellemző A paraméter értékeit számolhatjuk. Számításaink során a teljes vízhozamtartományt a meder jelleggörbéi alapján (a bemutatott példához hasonlóan), általában három részre kellett osztani. Az ezzel kapcsolatos részletekre а II. táblázat ad felvilágosítást. Ebben fetünteltiik a 1000 2000 3000 4000 500C 6000 Q permanens vízhozam, m 3/s (a; ! м.зип [ 1. ábra. Összefüggés a vízhozam és a medertérfogat között a Duna Budapest—Dunaújváros közötti szakaszán Fig. 1. Relation between discharge and channel volume for the Budapest— Dunaújváros section of the Danube ; (a) steady discharge Q, (m 3/sec ), (b) channel volume V, ( Wm 3), (c) range I, (d) range II, (e) range III Fig. 1. Rapport entre le débit et le volume du lit dans le secteur du Danube entre Budapest et Dunaújváros a ) Débit permanent Q (m 3/sec ) ; b) Volume de lit, V (Wm 3); c) Domaine I d ) Domaine II ; e ) Domaine III
