Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Benedek Pál-Hock Béla-Kádár László-Puskás Mária-Rymorz Pál: Vízminőségi értékelés a tervezett budapesti szennyvíztisztító telepek üzemi hatásfokának megállapításához

176 Benedek Pál, Hock Béla, Kádár László, Puskás Mária, Rymorz Pál IV. táblázat Budapest szennyvízterhelése 1 IMííl — 72 közöli végzett vizsgálatok alapján Table 4. The wastewater load discharged at Budapest, based on analytical data for 1969 to 1971 Tabelle 4 Abwasserbelastung von Budapest nach den zwischen 1969—1972 durchgeführten Untersuchungen Minőségi jellemző Budapest bal part q=858 000 m

3/nap Budapest jobb part q=224 000 m

3/nap Budapest összesen q=l 082000 m

3/nap t/nap mg/l t/nap mg/l t/nap mg/l KOI 593,6 691,0 104,0 464,0 697,6 645,0 BOI

5 318,7 371,0 54,0 241,0 372,7 344,0 NH.

+ 31,2 36,0 6,3 28,0 37,5 35,0 összes lebegőanyag 250,8 292,0 34,6 154,5 307,0 284,0 CC1

4 extrakt 63,8 74,4 8,4 37,0 72,1 67,0 Fenolok 0,61 0,7 0,11 0,5 0,72 0,66 ANA detergens 1,48 1,7 0,32 1,4 1,80 1,64 illetően bizonyos becslésekre szorulunk, melyekből feltételezhetjük, hogy a szárazidei vízszennyezés lS80-ra 1,5 millió m

3-re nő. A szennyvíz összetételében nem várunk lényeges változást — kivéve a detergenst. Más, fejlettebb iparú nagyvárosok szennyvízösszetételéből következtetve nem túlzás, ha 10 mg/l értéket veszünk alapul a távlatban [6]. Egyébként érdemes itt még megjegyezni, hogy a 95% tartósságéi vízhozam mellett, a fenti szennyvízhozam teljes elkeveredés után kereken 60-szoros hígítást kap a Dunában. A budapesti szennyvizek Bunában való elkeveredése Alábbiakban a Budapestnél a jövőben bevezetett szennyvizek Dunában való elkeveredését kívánjuk számítással nyomon követni. Részletesebben szólva azt kívánjuk megvizsgálni, hogy amennyiben a budapesti szennyvizek egy helyen (pl. a Csepel-sziget északi csúcsánál) kerülnének bevezetésre, akkor egyrészt a létrejövő szennyvíznyom tengelyében hogyan alakulnának a koncentráció viszonyok valamely vízminőségi komponens (pl. BOI

5) vonatkozásában, másrészt hogyan változnának a koncentráció eloszlásának geometriai méretei, ill. mennyivel teszi kedvezőbbé a jelenség lefolyását a szennyvizek adott szelvényben történő osztott bevezetése. A feladat megoldása során csak az elkeveredés jelenségével foglalkozunk, a koncentráció megváltozásában a szervesanyag-lebomlási folyamatot elhanyagoljuk. Korábbi vizsgálataink [7] szerint az adott vízhozam/szennyvízhozam viszonyok mellett tíz kilométereken keresztül az elkeveredés jelensége a döntő tényező és a szervesanvag-lebomlás szerepe a teljes elkeveredés szelvényéig csak másodlagos.