Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Benedek Pál-Hock Béla-Kádár László-Puskás Mária-Rymorz Pál: Vízminőségi értékelés a tervezett budapesti szennyvíztisztító telepek üzemi hatásfokának megállapításához

Vízminőségi értékelés 177 Ügyszintén nem foglalkozunk a BOI

5-ben mért háttérszennyezésnek a vizsgált szakaszon bekövetkező lebomlásával sem, hiszen a Budapest és Baja közötti szervesanyag-lebomlást tanulmányunknak egy későbbi fejezete tárgyalja. Rátérve a feladat megoldására lássuk először a kiindulási adatokat. A befogadó Duna mértékadó adatai: vízhozam: (?95% = 882 m

3/sec középsebesség: v =0,8 m/sec átlagos vízmélység: h =2,7 m víztükör szélesség: b =500 m elkeveredési tényező К =0,03—0,04 m

2/sec (sodorvonal közelében) [8]: A bevezetett budapesti szennyvíz mértékadó adatai : szennyvízhozam (1980-ra becsült adat): q = 1 500 000 m

3/nap szennyvízminőség (4. táblázat) S

0 =344 g/m

3 BOI

3 vizsgált tisztítási hatásfokok: szennyvíztisztítás nélkül: í? = 0% mechanikai tisztítás: r) = 30% rész biológiai tisztítás: 77 = 60% teljes biológiai tisztítás: rj = 85% A bevezetett szennyvízből származó BOI

5-ben mért szervesanyag-tartalomnak a szennyvíznyom tengelyében történő változását (sodorvonalba történő bevezetés figyelembevételével) az alábbi összefüggés segítségével határoztuk meg [9] : S= ^ (1) h(4nkvx)

11

2 ' v ' ahol X a szennyvíz bebocsátási helyétől a szennyvíznyom tengelyében mért távolság m-ben. Számításaink eredményeit a 6. ábra tartalmazza. Az ábrához az alábbi megjegyzéseket fűzzük: a) Az ábra a koncentráció-maximumok értékét 500—54 000, ill. 500—72 000 m intervallumban szemlélteti. A 0 — 500 111 intervallum felrajzolását feleslegesnek tartottuk, mivel itt még nyilván az elkeveredés I.—II. fázisában vagyunk [8]. Az 54, ill. 72 km intervallum-határt a későbbiekben számított teljes elkeveredési hossz határozza meg. b) A négy egyenespár 17 = 0, 30, 60, ill. 85% tisztítási hatásfoknak felel meg. e) Az egyenespárok által jellemzett sávok az elkeveredési tényező meghatározásában rejlő bizonytalanságot tükrözik. Továbbiakban az elkeveredési hossz meghatározásával foglalkozunk. Elkeveredési hosszon azt a szenny víznyom tengelyében mért távolságot értjük, ami alatt a nyomszélesség a vízfolyás partjait eléri [8]. Ez az állapot gyakorlatilag azonosnak tekinthető a teljes elkeveredéssel. A fentiekben definiált elkeveredési hosszt most már az alábbi összefüggésből határoztuk meg [7, 8]: Anke-