Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Kötött talajok talajcsövezése 475 talajcsövekbe. A hidraulikai modell részei tehát a vakcmcldrén felett levő termőréteg, a vakonddrén ls a szürőzött drénárok. Az épített talajcsőrendszert (égetett agyag, műanyag stb.) nem tekintjük a hidraulikai modell részének. Ezek méretét csőhidraulikai elvek alapján lehet megoldani. a) Szivárgás a lazított térben Amint azt az 1. pontban leírt vizsgálatok eredményei bizonyítják, a vakonddrén feletti térrészben csak úgy van lehetőség az adott vízterhelés átszivárogtatására, ha megengedjük a kétfázisú állapotot is. Tehát ebben a térben kétfázisú szivárgással mozog a víz. Jellemezzük a lazított teret ki szivárgási tényezővel és a térben kialakuló 7; nyomásgrádienssel. IIa a vakonddrén is a lazított térben lenne, elfogadhatnánk az 7/ = 1 közelítést. Mivel azonban a vakonddrén a lazított tér alatti kisebb áteresztő képességű talajban van (amely talajtér Arvel jellemezhető és ki-cki) ez a közelítés nem engedhető meg. A Av-vel jellemzett réteg vastagsága c, ezt a vastagságot számításainkban az áteresztőképességek arányában meg kell növelni, így a teljes réteg jellemezhető кгlel. A vakonddrének távolsága a, egy folyóméterre jutó vízterhelésük, ami egyben a lazított réteg vízszállító képessége <?; = A;7/a (3) A felszíni csapadékból származó vízterhelést a mélylazított rétegnek kell szállítania. A vakonddrén egy folyóméterére jutó vízterhelés a felszíni terhelésből qi = ai (4) Természetesen arra kell törekednünk, hogy a lazított réteg képes legyen a felszíni vízterhelés átszivárogtatására, azaz <J7><//. így a vakonddrének terhelése szempontjából a (3) egyenlet csak egyenlőség fennállása esetén mértékadó, egyenlőtlenség esetén a (4) egyenletet kell figyelembe venni. A (3) és (4) egyenletből a lazított réteg nyomásgrádiens — szivárgási tényező—vízterhelés összefüggését kapjuk: z = A,7, (5) Az (5) egyenletből a felszíni vízterhelés ismeretében A; és 7; közül az egyik érték felvételével a másik kiszámítható. Egy adott drénezési technológia mellett a vakonddrének távolsága ismert, tehát meghatározható 7; értéke, így a képletből azt az áteresztőképességet számíthatjuk ki, amely a rendszer működéséhez szükséges. Amenynyiben az áteresztőképességet, illetve annak változását és határértékét ismerjük, megállapíthatjuk a mértékadó helyzetre a vakonddrének távolságát. b) A vakonddrénbeli vízmozgás vizsgálata A vakonddrének a lazított rétegből folyamatosan veszik át a vizet és a drénárokhoz szállítják. Az épített talajcsövek távolsága L. A vakonddrének, attól függően, hogy a modell szimmetrikus vagy aszimmetrikus változatáról van-e szó, L/2, illetve L távolságra szállítják a vizet. Számításainkból az L távolságra felírt egyenleteket mutatjuk be. A vakonddrén a lazított rétegtől qi terhelést kap, összes terhelése tehát qi = q,L (G) Ha a terhelést a (4) egyenlettel számítjuk, a vakonddrén vízterhelése: q'd = iLa (?)