Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
476 Fehér Ferenc A vakonddrén vízszállító képessége talajból készült teljes értékű csövet feltételezve, telt szelvény esetén (/d— Gd b' 2e 1'- (8) ahol G = G(g, À, л). A vakonddrének teljes kihasználtsága esetén q'd = qd egyenlőség állna fenn. A vakonddrének vízszállító képessége azonban minimális esés mellett (d = 4 cm) sincs kihasználva, több nagyságrenddel nagyobb, mint amennyi vizet a lazított réteg át tud szivárogtatni. Ha az egyenlőség kielégítésére törekednénk, qd csökkentése esetén d-1 kellene csökkenteni, ez azonban építéstechnológiai szempontok miatt nem lehetséges. A másik oldalon qa növelése a vagy L növelésével lehetséges. Az L növelése a vakonddrének működésének jelenlegi alacsony biztonságossága mellett most csak bizonyos határig megoldás, azonban kétségtelen, hogy ez a fejlődés egyik iránya. Az a növelése, illetve változtatása az (5) egyenletnél tárgyalt okok miatt vagy nem lehetséges, vagy tervezési kérdés. c) A drénárokbeli vízmozgás vizsgálata A vakonddrének a drénárokba torkollnak és a drénárokban elhelyezett rétegen (szűrőn) átszivárogva jutnak el az épített drénig. A drénárok jellemzésére а ко szivárgási tényezőt vezettük be. A drénárok egy folyóméterére l/a számú vakonddrén érkezik, a drénárok terhelése tehát <7D = 1/aqd = 1/aiLa = L i (9) A drénárok vízszállító képessége : qD = k DlDh (10) Elfogadjuk az I d «» 1 közelítést, így a (9) és (10) egyenletekből, a terhelés és a teljesítőképesség egyenlőségét felírva: к oh = Li (11) A (11) egyenletből kiszámítható a drénárokbeli réteg szivárgási tényezője, így a drénárok tervezhető. Kifejezhető a dréntávolság is (2), azonban ennek kifejezése előtt végezzük el az egyes elemeket jellemző egyenletek szintetizálását. 3. Az épített clrének távolságának meghatározása Amint a hidraulikai modell elemeinek leírásából láthatjuk, a víz az épített drénig jutva két elemen átszivárog, egy elemben áramlik. Természetesen az áramlás lényegesen nagyobb sebességű lehet, mint a szivárgás, így bizonyos határig (amelyet technológiai és talajtani feltételek szabnak meg) a vakonddrénbeli vízmozgásnak nincs meghatározó szerepe. Ügy tekinthetjük, hogy a lazított réteg a drénároknak adja át a vizet. Ha e két elem vízszállító képességének egyenlőségéből indulunk ki és a (3) és (10) egyenletet L, illetve a hosszúságúra írjuk fel, a (12) egyenletet kapjuk: kihaL = k DlDha (12) A (12) egyenletből L-t kifejezve: L= k-rr h < 1 3> kih Tehát L és h értékekkel jellemzett szivárgási keresztmetszetek aránya a szivárgási tényezők és a nyomásgrádiensek arányától függ.
