Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
4. füzet - Korim Kálmán: Nagymélységű porózus víztároló rendszereink jellemzői és működésmódja
Nagymélységii porózus víztároló rendszereink 389 galmas vízkészletet. Ez a hazai gyakorlatban ez ideig alkalmazott közelítő számítás szerint a földtani vízkészletnek mintegy 15%-a. Ezen túlmenőleg a víztermelés és vízhasznosítás gazdaságosságát nagyban befolyásoló terepszinten kifolyó (felszökő) víztermelés pedig a rugalmas vízkészletnek is csupán 1,5 —3,0%-a. Tapasztalati (statisztikus) becslés A tapasztalati vagy statisztikus készletbecslés a vízkitermelési görbék és a rétegnyomáscsökkentési görbék viselkedésén, illetve azok extrapolálásán alapul (7. ábra). Ennek a becslési módszernek nélkülözhetetlen előfeltétele a termelési hozamadatok és a nyomásértékek rendszeres regisztrálása. E termelési idősorok terén azonban igen nagy hiányosságok vannak és emiatt jelenleg nem is alkalmazható ez a becslési eljárás. d ) Regionális rezervoármechanikaihidrodinamikai vizsgálatok Л nagymélységű porózus víztartók regionális rezervoármechanikai-hidrodinamikai vizsgálatára ez ideig Szeged és Szentes térségében került sor. A szegedi vizsgálatot az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) megbízása alapján a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) a Vízkutató és Fúró Vállalattal (VIFUV) együttműködve végezte. A munkálatokat 1966 — 1967. évben végezték az akkoriban 5 hévízkúttal feltárt körzetben, s az 1600—2000 m-es mélységszakaszban. Ennek során a műszeres alapmérések és a kútkölcsönhatás-vizsgálatok eredményeiből kiindulva kúttelepítési számításokat, sztatikus hévizkészleleket és rugalmas hévizkészletbecslést végeztek. A szegedi rezervoánnechanikai vizsgálatok megismérlésétől és kiterjesztésétől azonban a szomszédos algyői kőolaj- és földgázmező feltárása miatt el kellett tekinteni. Szentes térségében 1968-ban került sor rezervoármechanikai-hidrodinamikai 7. ábra. Rétegenergia-csökkenés periodikus víztermelés esetén (elméleti vázlat). Q = kitermelt vízhozam, V = kitermelt összes vízmennyiség, p = rétegnyomás Рис. 7. Уменьшение энергив и пластаслучае периодической добычи воды (принципиальная схема.) Q — добываемый расход воды, V — суммарный, добываемый расход воды, Р — давление пласта Fig. 7. Reduction in formation energy at periodic water withdrawal (theoretical digram). Q = Discharge, V = Total cumulative volume, P = formation pressure Fig. 7. Abaissement de l'énergie de en couche cas de production d'eau périodique (schéma de principe). Q = Débit exploité, V = Débit exploité total P — Pression de couche