Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

3. füzet - Bogárdi István-Szidarovszky Ferenc: A biztonság mértékének meghatározása statisztikai elemzéssel

286 286 Bogárdi I.—Szidarovszky F. esetére megadott képleteket alkalmazhatjuk. így a 11. képlet felhasználásával M = 852 cm várható értéket, illetve a 12. képlet segítségével S = 32 cm szórást kap­tunk a h 0=8ő3 cm-es vízállás bizonytalanságának jellemzésére. A számításhoz felhasználtuk az öblözetre érvényes kárfüggvényt, K(h) és a töltéserősítés költségfügg­vényét, k(h), amelyeket a 4. ábra mutat be. Fentiek segítségével a 2 egyen­let alapján számolható különböző többlet kiépítés révén elhárított átlagos bizonytalanság : I v Ugyancsak számítható a fel­vett többlet kiépítési változatokra az évi átlagos elhárított kár növeke­dése is, a 3. képlet alapján, I 2. Figyelembe kell még vennünk, hogy a többletbiztonság elérése többlet beruházási költséget, I 3 igényel. Ezt a 4. képletből számíthatjuk. A szemléletesség végett az ered­ményeket az I. táblázatban foglal­juk össze: A táblázatból levonható legfontosabb következtetések: 1. Az / célfüggvény legnagyobb értéke a 930 cm-es kiépítésnél adódott. Te­hát esetünkben h* = 930 cm, illetve a biztonsági többlet: Ah=80 cm. 2. Az nagysága mellett az I 2, ill. I 3 költségtényezők szinte elhanyagolhatók. 3. Tehát a biztonsági többletet a legtöbb esetben ott kell megállapítani, ahol a többletkiépítés a bizonytalanság legnagyobb részét kiküszöböli. Ez esetünkben a 930 cm-nél következett be, mert a 930 helyett 950 cm-es védőképességre való kiépítés már szinte alig hárít el bizonytalanságot, illetve azt is mondhatjuk, hogy a 930 cm-re való fejlesztés a bizonytalanság legnagyobb részét kiküszöböli. 4. Ha tehát a h 0 értéket más esetben nem a gazdasági optimum alapján, ha­nem pl. hatósági előírás szerint tekintjük mértékadó értéknek, az I 2 és I 3 értéket eset­leg nem is kell számítani, hanem csupán az bizonytalanság előző pontban em­lített csökkentése révén határozzuk meg a Ah biztonsági többletet. I. táblázat Vízállás h, cm Bizonytalanság csökkenés I„ millió Ft Többlet-kár elhárítás 1 2, millió Ft Többlet költség I 3, millió Ft I (Ii+I.-I.) millió Ft 853 0 0 0 0 870 681 28 40 669 900 1421 44 100 1365 930 1G17 54 170 1501 950 1638 58 220 1476 970 1641 61 280 1422 Tisza, polgári vízállás [cm] 4. ábra. Kárfüggvény és költségfüggvény a Ti­sza polgári árvízvédelmi öblözetében Fig. 4. Damage- and cost function for the Pol­gár levee section on the Tisza River Figure 4 Fonction du dégât et fonction des frais dans le bassin ele crue expérimental de la Tisza à Polgár

Next

/
Oldalképek
Tartalom