Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

232 Ismertetések állapotból szivattyúüzemig 340 s, a turbinaüzemből szivattyúüzembe 170 s, a szivattyúüzemből turbinaüzembe 140 s átmeneti idő szükséges. A Hohenwarte II. szivattyús energiatároló rendeltetése, hogy 320 M\V beépített teljesítmény mellett évi 500 GWh-t termeljen. További célja tartalékteljesítmény szolgáltatása arra az esetre, lia más áramtermelő forrás üzemében zavar, vagy hirtelen kiesés áll be. Л Hohenwarte II. kiegyenlítő tárolója Eichicht-nél létesült. A völgyzárógát már 1942—45 között megépült, ennek magassága 19,5 m, koronahossza 215 ni, koronaszélessége 4,7 m, talpszélessége 14,2 m és térfogata 39 000 m

3 beton. A kialakított tároló felülete 0,71 km

2, térfogata 5,2 millió m

3. A napi tározószint-ingadozás 8 m. Az Eichicht mii rendeltetése, hogy a Hohenwarte I. és II. szivattyús energiatárolós erőmüveknek alsó tárolómedencét képezzen, ahonnan a vizet a Hohenwarte tárolóba és a Hohenwarte II. felső tárolójába szivattyúzzák. Az Eichicht alaperőmű felszerelése két gépegység, 1 — 1 db 300 ford./perc fordulatszámú 1,5 MVA-es szinkrongenerátorral (cosç5 = 0,7), és 2 Kaplan turbina 1,5 MW teljesítménnyel, 9,3 m esés mellett 15,6 m

3/s víznyeléssel. Az erőtelep összteljesítménye 2,8 MW, a termelt energiamennyiség évente 7 GWh. * * * Blankensteintől Eichicht-ig a mintegy 80 km-es Saale szakaszon tehát 5 tároló következik egymás után. A Saale Walsburg-Ziegenrück közti 9 km-es szakasza még nincs hasznosítva. Az Eichicht mű jelenleg a rendszer utolsó tagja. A Saale-folyó lépcsőzése a szivattyús energiatárolás miatt érdekes számunkra, melynek üzemi tapasztalatai esetleg hazai tervezésnél is hasznosíthatók. HOL TA HT AZ OSZTRÁK DUNA CSATORNÁZÁSA Ismerteti: KONTUR GYÖRGY Fenzt, Tl.: Wo steht der Donauaushau, österreichische Wasserwirtschaft, 1971/März-April Az Osztrák Dunai Erőművek (DoKW) 4,3 Mrd kWóra évi átlagos energiatermelésével Ausztria legnagyobb energiatermelője. A kedvező vízjárású 1970. évben Ybbs, Wallsee és Aschach 4800 GWóra energiát termelt, ami kb. 20%-a Ausztria hidraulikus és termikus energiájának.

1 A Duna csatornázásának, többcélú feladata folytán, azonban ezen túlmenően még nagyobb jelentősége is van. Megcáfolták azt a korábban gyakran hangoztatott vádat, miszerint a konzervatív megoldás időszerűségét és gazdaságosságát már elvesztette. A tervezésbeli és építésbeli újításokkal és műszaki fejlesztéssel ki tudták egyenlíteni az áremelkedések kedvezőtlen hatását is. A fejlődés megfigyelhető az erőtelepek felépítményénél az elmúlt 20 év folyamán. Magas felépítményű a Jochenstein (18,7 m), középmagas kiépítésű a tetőn mozgó portál daruval Ybbs-Persenbeug (9,3 m), Aschach (8,0 m), míg alacsony építésű Wallsee-Mitterkirchen (4,7 m), valamint ilyen lesz Ottensheim is. A gépcsarnok magassága következtében az utóbbi két erőműnél megtakarítás mutatkozott. Ez Jochensteinhez képest 75%-ot, Ybbs-hez képest 50%-ot tesz ki. A gépház térfogata Yftbs-nél 34 000 ni

3, Aschach-ná\ 16 000 m

3, Wallsee-nél 13 000 m

3. Ottensheim terveinél a géptípus módosítása következtében a gépcsarnok elmaradt. Itt ugyanis csőturbinákat, helyesebben vízszintes Kaplan-turbinákat terveztek és a kivitelezés már mutatja az egyszerűsített megoldás következtében előálló előnyöket. Ez az előny 2 — 3 1 Az osztrák Duna-szakasz lépcsőzésével kapcsolatban lásd még: „Az osztrák Duna-szakasz Oltensheim-i vízlépcsője, mint a Rajna-Majna-Duna hajóút egy eleme" c. ismertetés 1. ábráját a Vízügyi Közlemények 1970/3. füzetben.