Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Kienitz Gábor: A terméseredmények és a vízrendezés kapcsolata

148 Kienitz Gábor zónák rendre a belvizeket, illetve hatásaikat jellemző tényezőket választották, míg független változónak különféle egyéb tényezőket. Az utóbbiak minden esetben 6 alaptényezőt tartalmaztak (domborzat, talajtípus, lefolyási viszonyok, talajművelés módja, trágyázási helyzet és a termelt növény fajtája), továbbá 0 és 6 közötti egyéb tényezőt (mint például az elöntés időtartama, az előbbi által érintett területek kiterjedése, a csapadékviszonyok, a talajvízszint mélysége, az öntözési helyzet és a fagyott talajréteg vastagsága). Az évszakonkénti tényezőket a téli, télutói, és tavaszi, tenyészidei és őszi időszakoknak megfelelően csoportosították. Azáltal, hogy egy kapcsolatban egyidejűleg figyelembe vették ugyanannak a tényezőnek minden, az előbbi időszakokra utaló változását, a parciális korrelációs együtthatók megmutatták azt, hogy milyen súllyal alakítják az egyes időszakok a függő változó értékét. Ami a függő változókat illeti, a terméskiesést 6 kapcsolatban választották ennek (az R totális korrelációs együttható 0,5 és 0,8 között volt), a vízzel károsan telített területek kiterjedését 3-ban (R = 0,2 —0,5), a vízzel borított területek kiterjedését 11-hen (R =0,3—0.9), és végül a felszíni elöntésekben tárolt víz mennyiségét 2-ben (R = 0,5—0,7). A vizsgált kapcsolatokat jellemző totális és parciális korrelációs együtthatók ismeretében értékelni lehetett az érintett tényezőket. Minthogy a kérdéses két év — különösen 1966. — meglehetősen nedves volt, ezek az értékelések eléggé figyelemreméltó eredményeket hoztak. Azokban az években, amelyekben több időszakban fordult elő káros vízbőbőség — aminthogy ez volt a helyzet a vizsgált nedves években is — majdnem lehetetlen a károkat okozó egyes elöntések szerepét meghatározni. Az elvégzett, statisztikai vizsgálatok olyan parciális korrelációs együtthatókat eredményeztek, amelyek e kérdésre egyértelmű válaszokat adtak. Az eredmények különösen 1966ban voltak meglepőek: A nyári időszakban előfordult káros vízbőség, amelyet a téli időszakéval egybevetve jelentéktelennek gondoltunk, elég nagy súlyúnak bizonyult. Ez arra figyelmeztet, hogy a tenyészidőszak káros vízbőségét csak nagyságrendi értékekkel rövidebb ideig lehet tűrni, mint a tenyészidőn kívüli időszakét. * * * Figyelemreméltó megállapításokat lehet levonni a belvizek keletkezésével kapcsolatos alaptényezőket illetően. A domborzat szerepe fontos, ha a belvízjelentkezés helyét keressük, de nem fontos, ha a károsodott helyeket nézzük. Ez azt jelenti, hogy a belvíz csak bizonyos feltételek jelenléte esetén okoz károkat. A talajtípusnak a felszíni elöntések szempontjából van súlya, de a terméskiesések szempontjából ellentétes szerepet játszik: minél kötöttebb egy talaj és minél rosszabbak a vízgazdálkodási sajátosságai, annál kisebb a keletkező kár. Ez természetes következménye e területek kisebb termésértékének, ami arra vezet, hogy sokkal nagyobb károk keletkeznek, ha értékes és jó termésértékű talajokon fordul elő belvíz. A mezőgazdasági művelési mód hatása szintén nem egyértelmű. Ha egy talajon mélyebb és intenzívebb művelést alkalmazunk, ennek következményeként csökkenni fognak a felszíni vízborítások, viszont a terméskárok növekedni fognak. Ez arra figyelmeztet, hogy noha a mélyszántás és mélylazítás száraz időszakban növeli a hozamokat azáltal, hogy többlet-vízmennyiségeket tároz a csapadékból,