Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
2. füzet - Kienitz Gábor: A terméseredmények és a vízrendezés kapcsolata
Terméseredmények és a vízrendezés 145 munkatársai kutatták az egyes növényféleségek káros vízbőséggel szembeni tűrését ([5] és |(i]), az utóbbit illetőleg pedig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben (VITUKI) szerző és Cziráky József irányításával végeztek széleskörű statisztikai adatgyűjtést. Már elegendő adat gyűlt össze eddig, hogy első értékelésüket elvégezhessék, és minthogy ezek az adatok igen sok információt tartalmaztak, az értékelésnek is tágabb célkitűzései lehettek: Felül lehetett vizsgálni az eredeti Cziráky-táblázatot, és mélyrehatóbb összefüggéseket lehetett keresni a termések és különféle tényezők, illetve gyakorlati módszerek között. I. Az alapadatok gyűjtésének megszervezése Az adatgyűjtést két síkvidéki vízgyűjtőben kezdték meg, a Mirhó-Gyolcsi (84 km 2) és a Peresi (220 km 2) kísérleti belvízöblözetekben, (mindkettőt a VITUKI kezeli). A módszereket az utóbbinál dolgozták ki, ahol a terménykárra vonatkozó adatfelvételt már 1956-ban megkezdték, majd 1966 óta mindkét területen folyamatosan alkalmazzák. így ma 5 éves adatsor áll rendelkezésre értékelés céljából. A legkisebb egység, amelyre nézve ismereteket gyűjtenek a mezőgazdasági tábla. A vizsgált terület minden egyes táblájára nézve évről-évre egy ívet töltenek ki azok a mezőgazdasági mérnökök, akik művelésükért a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél, illetve állami gazdaságoknál felelősek. Ezeket az első kézből való adatokat a kísérleti területeket megfigyelő személyzet folyamatosan ellenőrzi. Ily módon a következőkre nézve gyűlnek össze ismeretek: Növény: A táblán termelt növény fajta szerinti megoszlása. Vetés körülményei : A szántás mélysége, a vetés ideje. Müvelés: A művelés módjának és az időpontoknak részletes felsorolása. Trágyázás : A kiadott trágyák és műtrágyák mennyiségi és minőségi megnevezése, trágyázási időpontok. FUöntés: A tábla belvíztől részlegesen (talaj-telítettség) és teljesen (felszíni vízborítás) elöntött részeinek kiterjedése, időbeli részletezéssel. Öntözés: Az esetleges öntözésre vonatkozó vízmennyiségi és időbeli adatok. Terméseredmény: A belvíztől nem károsodott részek termésátlaga (ha az egész tábla károsodott, akkor a legközelebbi nem károsodott tábla adatai), valamint a részlegesen, illetve teljesen elöntött részek termésátlaga. Pótvetés: Ha a belvíztől elpusztított növényzet helyett újat vetettek, és ezzel mérsékelték a belvízkárt, akkor a pótvetésre nézve ugyanazok az adatok szerepelnek, mint a íőnövényre vonatkozóan. A beérkező adatokat felülvizsgálják, minden év végén megfelelő formába rendezik. és így rendelkezésre állnak értékelés céljából. Y káros vízbőség miatti terméskárokra vonatkozó további becslések felülvizsgálata Az 5 évi összegyűjtött és fentebb leírt adatok első ízben tették lehetővé az említett táblázat káros vízbőség miatti terméskiesésre vonatkozó becsült értékeinek statisztikai alapon történő felülvizsgálatát. Minden év adatait növény-csoportok szerint osztályozzák és megállapították a bekövetkezett kár százalékos értékét, közben pedig rögzítették azt is, hogy mikor volt a kiváltó káros vízbőség és meddig tartott. A továbbiakban az így megállapított értékeket súlyozták a vetésterületek kiterjedésének arányában és jellemezni lehetett minden év viszonyait. Végül szá3*
