Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
2. füzet - Kienitz Gábor: A terméseredmények és a vízrendezés kapcsolata
146 Kienitz Gábor mították az 5 év átlagait, olyan statisztikai adatokat nyerve így, amelyeket egybe lehetett vetni a becsült értékekkel. Az összehasonlítást az I. táblázat tartalmazza, amely mellékletként a fedél III. oldalán található! Előszöris a táblázat felépítését kellett felülvizsgálni. A károsodási százalékot nem lehetett az eredeti elgondolás szerinti részletezéssel megadni, hanem a káros vízbőség időtartamára vonatkozólag sokkal lazábban kellett a határokat felvenni. Továbbá,csupán egyetlen értékelést lehetett a tenyészidőn kívüli időszakra adni (nov. 15. és márc. 15. között), mivel az ezen belüli részletezésnek nem mutatkozott értelme. Ugyanis a szerzett tapasztalatok szerint a káros vízbőség bekövetkezésének időpontja a téli félévben gyakorlatilag közömbös, másrészt pedig ekkor a növények víztűrése is lényegesen nagyobb, mint a tenyészidőben. Az említett időpontok átlagos helyzetet jellemeznek, ha a télies idő beállta, vagy elmúlása két hét nagyságrendnél többet késett, vagy előbb következett be, akkor az I. táblázatban is ennek megfelelő eltolással kell leolvasni. Az I. táblázat a Mirhó — Gyolcsi és Peresi kísérleti területek átlagolt statisztikai adatait 5 év megfigyelései és 681 egyedileg megvizsgált eset alapján — amelyek összesen 17 200 km 2 területre vonatkoznak — hasonlítja össze a terméskiesésre vonatkozó eredeti becsült értékekkel. A táblázat ugyancsak megadja az egyes évekre vonatkozó adatokat is. Noha az értékek általában meglehetősen hasonlítanak a tapasztalatiakhoz, vannak jelentős eltérések is. Ez utóbbiakat annak a ténynek kell tulajdonítanunk, hogy egy ilyen táblázat csupán közelítés, ahol a figyelembe nem vett tényezőkről — amilyenek a hőmérséklet, a napfényes órák száma, a levegő nedvességtartalma, stb. — feltételezzük, hogy átlagos értélcűek. Az ezektől az átlagoktól való eltérések a terméskieséseknél komoly növekedést, illetve csökkenést eredményezhetnek. Az eltéréseknek egy további okát az egymás után külön-külön bekövetkezett káros vízbőséges helyzetek hatásainak egymásrahalmozódásában kell keresnünk. Végül pedig azokban az esetekben, amelyekre nézve nem állott nagyszámú adat rendelkezésre, az értékelés is kevésbé megbízható. E kutatási munka további során nemcsak jóval nagyobb mennyiségű adatot lehet majd értékelni, hanem valószínűleg több tényezőt is be lehet vonni a terméskiesésre vonatkozó százalékok becslésébe. Az alább ismertetendő vizsgálatok ugyancsak ilyen vonatkozású fejlődéshez fognak vezetni. 3. Többszörös statisztikai kapcsolatok a belvizek keletkezése és hatásai, valamint kiváltó tényezőik között A bevezetésben ismertetett széleskörű adatgyűjtés alapul szolgálhat még a belvizek keletkezése, a bekövetkező termény к árok, az egyidejű mezőgazdasági művelési módok és a vízrendezés általános gyakorlata közti különféle kapcsolatok kereséséhez is. Mielőtt azonban hozzákezdtiink volna az ilyen jellegű vizsgálatokhoz, megfelelő kódolást kellett bevezetni a rendelkezésre álló adathalmaz kezelhetősége érdekében. E kódolást az úgynevezett Belvízi Mutató Számban (a továbbiakban BMSz) találtuk meg. Ez egy hosszú szám, melynek minden helyértéke egy tényezőt jelent; ennek mennyiségét, illetve minőségét egy 0 és 9 közötti számjegy fejezi ki. A helyértékek és számjegyeik jelentését szótár adja meg, amelynek segítségével a BMSz-t egy belvízi helyzet minden részletre kiterjedő leírására tudjuk lefordítani. Minden egyes évben, melyben észlelések folytak, minden egyes táblára nézve meghatároztak ilyen BMSz-1.
