Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Kienitz Gábor: A terméseredmények és a vízrendezés kapcsolata

A TERMÉSEREDMÉNYEK ÉS A VÍZRENDEZÉS KAPCSOLATA KIENITZ GÁBOR' A mezőgazdasági terméseredmények több szempontból is a növények vízellátottsági viszonyaitól függnek. Ezeknek a terméseredményeknek a csökkenése akár a víz hiánya, akár annak bősége miatt is bekövetkezhet. Annak ellenére, hogy világszerte sok munkát fordítottak az előbbivel kapcsolatos problémák vizsgálatára, viszonylag sokkal kevesebb ismeretre tettek szert utóbbit illetően. Pedig olyan ismeretek — amelyek valójában a terméseredmények és a vízrendezési gyakorlat összefüggéseit tisztázzák — két szempontból is igen fontossá válhatnak : — Először, ha abból a célból tervezünk műveket, hogy velük a növényeket — a felesleges vizek miatt — érő károkat elhárítsuk, becsléseket kell végeznünk ezeknek az elhárított károknak a mértékére vonatkozóan. Ilyen adatokra bármilyen jellegű hatékonysági vizsgálatnál szükségünk van. — Másodszor, a mezőgazdasági tevékenység a vízrendezési gyakorlaton túlmenően befolyásolhatja mind a keletkező felszíni vizek mennyiségét, mind pedig a növényekre gyakorolt káros hatásukat. Annak érdekében, hogy ebből a szempontból megtaláljuk a legjobb és legkívánatosabb mezőgazdasági módszereket, megint csak ismeretekre van szükségünk egyrészt a terméskieséseket, másrészt pedig a különféle mezőgazdasági viszonyok között bekövetkező károk vízbőségét illetően. A fent körvonalazott ismeretek különlegesen fontosak számunkra mély fekvésű területeken és folyók árterületein, ahol a növények életét időről-időre nemkívánatos káros vízbőség veszélyeztetheti. Ez a helyzet a Magyar Alföldön, ahol a a csatornarendszert, több mint egy évszázada építették, de folyamatosan tökéletesítik, hogy kielégítsék a mezőgazdaság állandóan növekvő lacsapolási igényeit. Az a törekvés, hogy e rendszert minél hatékonyabban fejlesszék, valamint, hogy a mezőgazdaságnak javaslatokat lehessen adni, miképpen vegye ki részét az elöntések miatti terméskárok csökkentéséből, a terméseredmények és a vízrendezés összefüggéseinek sokrétű tanulmányozásához vezetett. Szerző 1954-ben módszert dolgozott ki belvízlevezető rendszerek gazdaságos kiépítési mértékének meghatározása céljából ([1] és [2]), amely a nem kielégítő lecsapolás miatt várható terménykárok meghatározására eljárást foglalt magában. A számítások alapja egy táblázat volt. Ez a táblázat százalékosan megadja azt a terméskiesést, amely adott hónapban előfordult és adott számú napig tartó vízborítás következménye. A táblázatot Cziráky József állította össze tapasztalatai alapján, s ennek kissé bővített változata a világ-szakirodalomba is megtalálta útját [4]. Noha e segédlet sok gyakorlati számításban hasznosnak bizonyult, tartalmát még megfigyelések alapján igazolni kellett [3]. Ilyen jellegű vizsgálatok mind kísérleti, mind statisztikai vonalon indultak. Az előbbit illetőleg a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Petrarovits Imre és 1 Kienitz Gábor mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (Budapest) tudományos osztályvezetője