Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
Nyomócsöves automatikus öntözőrendszerek S.i hogy a módszert a szórófejekhez vezető csövek elágazásainál fellépő tényleges veszteségek figyelembevételével tovább finomítsuk [4]. A modell általános, semmilyen megkötést nem tartalmaz. A bemutatott modell alapján tetszőleges osztású és méretű lyukakkal ellátott öntözőtömlő áramlás- és nyomáseloszlása hasonlóan meghatározható, természetesen a megfelelő veszteségképletek és nyílás jelleggörbék behelyettesítése után. A vázolt matematikai modellel egy szivattyúra vagy szivattyútelepre kapcsolt elágazó hálózat eredő csővezeték jelleggörbéje, munkapontja, valamint az ahhoz tartozó áramlás és nyomáseloszlás is meghatározható. Példaképpen a 4. ábrán feltüntetett elrendezésű, 10 db KME2 típusú szórófejjel (fúvókaátmérők 7 mm és 4,5 mm) felszerelt. 85 mm átmérőjű, 240 m hosszú szárnyvezetékre kapcsolt szivattyú munkapontját határoztuk meg. A számítás menetét az •>. ábra mutatja. A kezdő vízhozam (>, = 11,6 l/s volt. Az elágazó hálózat (jelen esetben szárnyvezeték) betáplálási csomópontján ébredő nyomást kiszámítva (az ábrán az 1. jelű eredő csővezeték-jelleggörbe pont) a szivattyú jelleggörbéjéből kiadódik az ennek megfelelő szivattyúoldali vízszállítás ((?,), az új vízhozam: ábra. Szivattt/ii és elágazó hálózat munkapontjának meghatározása Q, _Qi±Ql 2 (5) és az ehhez tarlozó hálózat jelleggörbe pont pedig a 2. jelű. A továbbiakban a numerikus analízisből jól ismert szelő-módszert [5] kissé általánosítva — értelemszerűen úgv, hogy a szivattyú jelleggörbéjét tekintjük abszcissza tengelynek, mivel az ezzel alkotott metszéspontot kívánjuk meghatározni — kétféleképpen is eljárhatunk. a) Az / és 2 jelű pontokon áthaladó szelő és a szivattyú jelleggörbéjének metszéspontjaként adódó Q A vízhozamhoz tartozó hálózat jelleggörbe pont a 3 jelű. A 2 és 3 jelű pontokon áthaladó szelő és a szivattyú jelleggörbéjének metszéspontjából kapjuk a 4 jelű pontot stb. A munkapontot akkor találtuk meg, ha a hálózat betáplálási csomópontján ébredő és szivattyúoldali nyomás eltérése a megadott hibahatár alá esik. Természetesen az 1 jelű hálózatjelleggörbe pontot követő többi pontnál az iterációs számítás kezdő értéke az előző állapot végértékéből az ágak vízhozamainak I'^—Qí/Qí-i (í = 2,3,4, ...) hányadossal történő végigszorzásából adódik. Qi meghatározása után az ismétlés így az iterációs számításnál folytatódhat (/. ábra „D" út).
