Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

88 Börzsönyi A.—Starosolszky ö. b) A 3 jelű hálózatjelleggörbe pont meghatározása után elegendő pontossággal járunk el akkor is, ha az elágazó hálózat jelleggörbéjét a fenti 3 db pontra illesz­kedő másodfokú parabolával közelítjük a keresett munkapont e kis környezetében. A két görbe metszéspontja szolgáltatja a munkapontot. Mindkét esetben, tehát szelő és szivattyú jelleggörbe, illetve a 3 pontra illesz­kedő másodfokú parabola és a szivattyú jelleggörbe metszéspontjának meghatá­rozásánál egyetlen másodfokú egyenlet, illetve n-ed fokú polinom gyökének meg­határozásáról van szó attól függően, hogy a szivattyú jelleggörbéjét hányadfokú polinommal helyettesítettük. Ezekre számos jól bevált és könnyen programozható eljárás alkalmazható [5]. Megemlítjük még, hogy a munkapontot az (5) összefüggés értelemszerű foly­tatásával is meghatározhatjuk. A geometriai szemlélet alapján is belátható azon­ban, hogy ez az eljárás korántsem olyan hatékony, mint a fentiek. Az említett mintapélda lefuttatásához a b) alatti megoldást választottuk. A (? = 10,41 l/s összvízhozamú és H=28,08 v. o. m hidránsnyomású munkapon­tokhoz tartozó áramlás és nyomáseloszlás az egyes szórófejeknél (az elágazások veszteségét itt az érdességi tényezők megnövelésével vettük figyelembe!) — két tizedesjegy pontossággal kinyomtatva — az alábbi volt: szórófej szám vízhozam nyomás szórófej szám vízhozam nyomás l/s v. o. m l/s v. o. m 12 1,10 26,46 17 1,03 23,31 13 1,07 25,46 18 1,02 23,10 14 1,06 24,67 19 1,02 22,99 15 1,04 24,07 20 1,02 22,93 16 1,03 23,62 21 1.02 22,92 A 3 hálózatjelleggörbe pont ki­számításához 0,1 m gyűrűhiba­korlát mellett szükséges iterációs ciklusok száma 15, 5, 4 szerint változott, ami jól mutatja az el­oszlással történő kezdőérték­megadás jelentőségét. A 6. ábrán látható öntöző­rendszer részlet (pl. 100 szóró­fejjel felszerelt fővezeték) mate­matikai modellje teljesen analóg a 4. ábrán bemutatottéval. A csomópontokat befedő faalakzat kezdő ága a legnagyobb névle­ges teljesítményű szórófej lesz (azonos névleges teljesítményű szórófejek esetén a betáplálási csomóponthoz legközelebb eső), míg a többi ág az elágazó öntö­zőhálózat csőszakaszaival egyen­6. ábra. Szórófejekkel felszerelt öntözőrendszer­részlet matematikai modellje

Next

/
Oldalképek
Tartalom