Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 6. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés módszertani kérdései - 6.3. Stelczer Károly: A tudományos kutatás szerepe a védekezésben

:232 A védelem módszertani kérdései Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóságnak és biztosította az ÁBKSZ közreműködését). Az 1970. évi tiszai árvédekezés során a feltáró munkában szükség lett volna mozgó talajmechanikai laboratóriumra. Az árvédelmi töltések árvíz alatti viselkedését döntően befolyásolja a szikes talajok jelenléte. Ezek a többi agyagtalajjal ellentétben igen nagymennyiségű vizet képesek felszívni, szilárdságukat elvesztik és duzzadás, repedés, csúszás előidézői lehetnek. Az árvédekezésnek több ilyen jellegű veszélyes pontja volt. Már az árvíz alatt a VITUKI kutatói a Szegedi Tudományegyetem Kolloidkémiai Tanszékén megállapították, hogy melyek a szétfolyásra hajlamos szikes talajok és milyen tulajdonságúak. A szétázás egyrészt a nagyfokú természetes állapotú diszpergáltsághoz, másrészt az ún. „szikesedési fokozathoz", végül a talaj pH értékéhez van kötve. Az árvíz után a VITUKI Vízépítési Kutatási Főosztályán a „szikesedési fokozat" megállapítására egyszerű és gyors, nem különlegesen műszerigényes vizsgálati és értékelő módszert dolgoztak ki (nátriumfluoridos reakció pH érték meghatározással egybekötve) és így biztosították, hogy a jövőbeni árvédekezés során a kritikus helyeken a szikesedési fokozatot is könnj

ren és gyorsan meg lehessen határozni. 10. ábra. Bentonitos szigetelés Puc. 10. Eeiimoiiumoea.H U30JIHI\UH Fig. 10. Bentonite sealing Abb. 10. Abdichtung mittels Bentonit