Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 6. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés módszertani kérdései - 6.1. Vágás István: Az előrejelzés megbízhatósága

Az előrejelzés 203: I. táblázat Maros M. 1. M. 2. M. 3. M. 4. Valósz. S T. 1. Valószínűség Vízállás 0,02 920 0,04 940 0,08 960 0,06 980 0,20 T. 2. Valószínűség Vízállás 0,03 940 0,06 960 0,12 980 0,09 1000 0,30 T. 3. Valószínűség Vízállás 0,04 960 0,08 980 0,16 1000 0,12 1020 0,40 T. 4. Valószínűség Vízállás 0,01 980 0,02 1000 0,04 1020 0,03 1040 0,10 Valósz. 2 0,10 0,20 0,40 0,30 1,00 A 920 940 960 980 1000 1020 1040 cm-es szegedi vízállás bekövetkezésének valószínűsége: 0,02 0,07 0,18 0,27 0,27 0,16 0,03 szükségessé. A Tiszán a T.2. változat alakult ki, a Maroson pedig a M.3. változatnál valamivel kisebb értékek. Minthogy a második makói tetőzést követően a marosi árhullám megelőzte a tiszai árhullámot, a szegedi tetőzés végül is 961 cm vízállással június 2-án 1 órakor következett be. Az 1970. évi árvíz során még június folyamán volt szükség Szeged vízmércéjén a tetőzés előrejelzésére, amikor is a Körüs rendkívüli árhullámának hatását kellett megállapítani. A Körös vízgyűjtőjén viszonylag rövid az összegyülekezési idő, és a Körösök tiszai hatása az eddigi árhullámok tanúsága alapján meglehetősen ellentmondásos volt [8]. Időközben azután romániai gátszakadások és magyar területi vésztározási vizkieresztések is módosították a helyzetet. Ebben az esetben csupán alternatív előrejelzést dolgozhattunk ki: vagylagosan adtuk meg a Szegeden várható maximumot (a vízhozamok mérlegelésével), illetőleg az esetleg be nem következő tetőző magasság miatt megnövekvő tartósság értékeit. A védelemvezetésnek tehát olyan tájékoztatást adtunk, hogy a Körösök árhulláma következtében és a Maros tevékenységének ismeretében Szegeden lehetségesnek tartjuk a 980 cm tetőző vízállás bekövetkezését is, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az esetleges ellapulási hatások miatt 940—950 cm-es tetőzés is bekövetkezhet, de akkor a magas vízállások még két hétnél is tovább tarthatnak. A Körös vizének Tiszába zúdulásakor egy körülményt nem láttunk előre: azt ugyanis, hogy a Körös vize lényegesen visszatorlaszthatja a Tisza vizét, amelynek következtében előbb Tiszaugon, majd Szolnokon is áradás következett be, annak •ellenére, hogy az északkeleti vízfolyásokból származó júniusi árhullám onnan még messze járt. Ez a körülmény kétségtelenül enyhítette az Alsó-Tisza vidékének és