Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 3. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés - 3.7. Forgó László: Védekezés a Tisza alsó szakaszán

A Tisza felső szakaszán 157 A jelenségek Az árvizek elleni védekezések során különösen az elmúlt két évtizedben, sok tapasztalati megállapítás, kutatási eredmény és összegezés látott napvilágot az irodalomban. Ezért a felsorolásra kerülő jelenségek ismertetése általában nem nehéz. Jelentkezésük körülményei azonban mégsem azonosak (pl. a Dunán, Tiszán vagy máshol), ezért, bár általában típus jelenségekről van szó, mégis külön-külön kell velük foglalkoznom. A fakadóvíz. A mentett oldalon jelent meg, s mennyisége állandóan növeke­dett az árhullám szintjének emelkedésével arányosan, majd az apadás után csök­kent. Ahol a töltések mentén szorító gátak épültek, ott az előírt szintig a talp­nyomás ellensúlyozására visszatartottuk. Különösen a Tisza jobb partján Csongrád­tól végig az országhatárig. Ahol szorítógátak nem voltak, főleg a Tisza-balparton s a Hármas-Körös-balparton, onnan az ésszerűség és lehetőség korlátozta határon belül lassan barázdákkal, gyűjtőárkokkal a közeli belvíz csatornába vezettük (0. ábra). Az átszivárgás. Ez a jelenség a töltések állapotának megfelelően mutatkozott, mégpedig a tetőzésig fokozódó mértékben, azután pedig szinte a töltés konszolidá­ciójának eredményeként megállt, sőt hosszú km-eken át szemmel láthatóan vissza­húzódott kisebb töltésrézsűt borító felületre. 6. ábra. Fakadóvíz Alggő felelt Puc. 6. rpuífiomia.H eoda euuie c. Ajidé Fig. G. Undersecpage upstream of Alggő Abb. 0. Quellenwasser iiber Alggő

Next

/
Oldalképek
Tartalom