Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 3. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés - 3.5. Papp Ferenc: Védekezés a Berettyón és a Sebes-Körösön

•140 Az árvíz elleni védekezés Ha ilyen kárral elkerülhető olyan ütemű védekezés, ahol a napi költségminimum 16—18 millió Ft és biztosan elhárítható egy töltésmeghágás vagy töltésszakadás, amely 6—7 milliárd Ft-os értéket veszélyeztet, és ezen túlmenően mintegy 35 ezer ember menekül meg az árvíztől, akkor e témával foglalkozni érdemes és hasznos. E védekezési módnak gátló tényezői jelenleg, hogy a töltés-átvágáshoz még végső esetben is nagyon óvatosan nyúl a védelemvezetés azért, mert felmérhetetlen következményei vannak, ha a kibocsátott vizet nem tudjuk megtartani a vésztározó töltésén belül. Mivel a tározó töltése nem kap rendszeresen vizet, fel kell készülni a meglepetésekre (féreglyuk, helyi magassági hiány, hullámverés stb.). Amennyiben csak egy tározó van, valóban nagy a kockázat. Ma viszont már más a helyzet. Amennyiben a Kutas menti (I. sz.) tározó töltése nem tudná tartani a vizet, mentesítésére a halaspusztai (II. sz.) tározó igénybevehető.