Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 3. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés - 3.6. Polgár István: Marosmenti védekezés

3.6 MA110S MENTI VÉDEKEZÉS Polgár István 1 I. Felkészülés az árvíz elleni védekezésre Mikor a szerzett információk alapján tudomásunkra jutott, hogy a Maros vízgyűjtőjében lehullott nagymennyiségű csapadék következtében az 1932. évi maximumot elérő vagy azt meghaladó árhullám vonul le a Maroson, májas 15-én, intézkedéseket tettünk az árvíz fogadására. Május 16-án 18 órakor a makói víz­mérce 398 cm-es vízállásánál már a II. fokú, és május 17-én 15 óra 05'-kor 409 cm-es vízállásnál a III. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltünk el a Maroson. Ezzel egyidőben rendeltük el a II. fokú árvízvédelmi készültséget a Tisza alsó szakaszának védvonalain (1. ábra). Az előrejelzett és az 1932. évi maximumot elérő, vagy azt meghaladó marosi árhullámot igen veszélyesnek ítéltük. Ugyanis a marosi védtöltések teljes szerke­zeti magasságából, a torkolattól Ferencszállás községig, a töltéstest 30—40%-a, e térségtől az országhatárig pedig 50—60%-a 1932, illetve 1942 óta nem kapott vizet (2. ábra). A védelmi vonalak megismerése végett meg kell említeni, hogy 1960 — 70. évek között Nagylak térségében a Maros jobb parti töltését magasították. Ennek keretében az 1932. évi LNV szintjében vezetett makó—nagylaki főközlekedési út mellé, a korábbi 90,80 m A.f. koronaszint megemelésére az 1,0 m-es biztonsággal 91,80 m A.f. koronaszintű árvízvédelmi töltés épült. Ugyancsak ez időszakban épült ki a magyar—román határvonal mellett húzódó Élővíz-csatorna jobb parti depóniája 91,30 m A.f.-i koronaszintű töltéssé és egyúttal gondoskodtunk a töltés magaspartra való bekötéséről. Az előrejelzett rendkívüli árvízveszély miatt az Élővíz-csatorna jobb parti töltésének 91,80 m A.f. szintig történő magasítására, ill. a töltés megerősítésére földmunka gépláncot vonultattunk fel. A munka keretében 4700 m töltéshosszon, mintegy 4000 m 3 földmennyiség beépítésére került sor. Ezzel párhuzamosan a töltéskoronán nyúlgátat is építettünk homokzsákokból. Az elvégzett munkát az indokolta, hogy a Maros-jobbparti töltés (43. sz. főközlekedési út) román területen húzódó szakaszán a magyar területen korábban elvégzett, biztonság célját szolgáló töltésmagasítást nem végezték el, s így fel kellett készülni egy román területen történő esetleges töltésmeghágás kiömlő vizének magyar területről való kizárására. Az országhatár lezárásának utolsó fázisaként került sor a nagylaki határát­kelőhely nyiladékának elzárására a Maros-jobbparti töltés és az Élővíz-csatorna jobb parti töltése között. 1 Polf/ár /sivárt mérnök, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke (Szeged)

Next

/
Oldalképek
Tartalom