Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 3. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés - 3.1. Szeifert Gyula: Árvízvédelem a Tisza-Szamos-Kraszna közben

82 Az árvíz elleni védekezés f 4. ábra. A Szamos-balparti töltés nyúlgátja Csengernél a hid és az országhatár között (1970. V. 15-én délután 80 cm-es apadás után) (Fotó: Varga J.) Рис. 4. Временное обвалование левобережной дамбы р. Самош у створа Ченгер между мостом и гос. границей ( 1

5-ого мая 1970 года после спада уровней на 80 см — Фото Варга

, Й.) Fig. 4. Crest dike on the left-hand levee of the Szamos at Cscnger between the bridge and the border (in the afternoon, the 15th May, 1970, after a 80 cm drop Abb. 4. Dammerhöhung bei Csenger am linken Ufer des Flusses Szamos zwischen der Brücke und der Landesgrenze (am 15. Mai 1970, nachmittags, nach einem Wasserspiegelabfall 80 cm ) tésmagasításra — minden elképzelhető anyag felhasználásával — a csengeri híd feletti szakaszon került sor (4. ábra). Annak ellenére, hogy a Szamoson 1932 óta számottevő nagyvíz nem volt, a töltések a rövidebb ideig tartó vízátbukásnak jól ellenálltak. A töltések anyaga agyagos öntéstalaj, rajta jó minőségű gyeptakaró. Szivárgás, csurgás, buzgárképződés, hullámverés az első árhullám alkalmával nem volt. A második árhullám során — amely az eddigi maximumot a Krasznán haladta meg 1 cm-rel — szivárgás és hullámverés ellen is folyt védekezés. с) Gátszakadások A térségben történt gátszakadások helyeit az 1. ábra és а V/. táblázcd mutatja. A gátszakadásokat kivétel nélkül — mind a román, mind a magyar területen — töltésmeghágás okozta, a szakadások mögött sehol sem képződött kopolya. A 30 cm-t meghaladó vízátbukás a töltés mentett oldali rézsűjét a korona alatt kezdte ki, a kikezdett rézsű hátrarágódott, miközben egyre növekedett az átbukó vízoszlop, a vízsebesség és szakadás. A nábrádi és tunyogmatolcsi töltésszakadás helyének