Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Kovács György: A szivárgó vízmozgás hatása a szemcsés rétegek állékonyságára

22 Kovács György esetében várható. Ez megfelel a súrlódási szög definíciójának, amely szerint Ф a szemcshalmaz állóvízben kialakuló lejtőszöge. Ennél meredekebb rézsűhaljáshoz negatív sebességet számíthatunk, ami jelzi, hogy ilyen rézsű esetében a befelé irányuló áramlás stabilitás-növelő hatása tudja csak a rézsű állékonyságát biztosítani. Ez a gondolatsor vezet el a kútszűrők stabilitási vizsgálatához. A kútban alvízre mindig számíthatunk, tehát a kilépési felületre merőleges árarnvonalak kialakulhatnak. Az áramlási tartomány függőleges határolású ß=n/2; cos /3=0; sin /3=1. Ezt helyettesítve a 30. egyenletbe, azonnal nyilvánvalóvá lesz, hogy sem állóvízben, még kevésbé kiáramló víz jelenlétében stabilitás nem biztosítható, csak akkor, ha külső erővel megtámasztjuk a réteget. Ezt a külső erőt a perforált kútcső biztosítja. Ez egyben azt jelzi számunkra, hogy ilyen esetben a külső erők által létrehozott feszültséget is számításba kell vennünk a stabilitás vizsgálata során. Ilyen feszültség azonban nemcsak az áramlás irányában alakul ki, hanem nagyobb mélységben az áramlásra merőleges irányból ható nyomóerők is növelik a stabilitást. A magyar irodalomban Kesserű mutatott rá a kőzetfeszültségnek a szíírőméretezésben betöltött fontosságára. Eljárást dolgozott ki a hatás laboratóriumi mérésére és közöl néhány mérési eredményt is (Kesserü, 1967; 1968; 1970). Kútszűrőknek a kőzetnyomástól is függő stabilitását vizsgálva a 23. egyenlet meghatározásához felírt egyensúlyi 8. ábra. Vázlat a kőzetfeszültség értékének a stabilitás vizsgálatokban való figyelembevételéhez Рис. 8. Схема для учета значений напряжений породы в исследованиях устойчивости Fig. 8. Allowance for rock stresses in stabitity analyses Bild. 8. Berücksichtigung der Bodenspannungen in der Standfestigkeitsuntersuchung feltételt módosítanunk kell. Részben a kútfal függőlegességét kell figyelembe vennünk, részben a kőzetnyomás hatását kell bevonnunk a számításainkba. Az alkalmazott jelöléseket a 8. ábra foglalja össze. A réteg belsejében kijelölt elemi élhosszúságú hasábra a három oldalról ható tényleges feszültség (a teljes és a semleges feszültség különbsége) általában a két vízszintes irányban azonos (o

2=o

3), míg a függőleges feszültség (c^) ettől legtöbbször eltérő. Nyugalmi állapotban a szemben levő oldallapokon ható feszültség egyenlő. Láttuk, hogy a kút megépítése után a kilépési felület mentén a folytonosságot a kútpalást támasztó hatásával kell helyettesítenünk. Feltételezve, hogy a kút megépítése után és a szivattyúzás megkezdése előtt a megbolygatott egyensúly már helyreállt (<x

3 = a'

3), az ilyen irányú feszültség értékét figyelmen kívül hagyhatjuk a vizsgálat során. Ez egyúttal rámutat arra is,