Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Kovács György: A szivárgó vízmozgás hatása a szemcsés rétegek állékonyságára

A szivárgó vízmozgás hatása 23 I hogy nein végezhetjük el a számítást egy talajhasáb egyensúlyát írva fel, hiszen a hasábot részben a kútpalást szilárd szakaszai határolják, amin keresztül moz­gás nem lehetséges. Ilyen rendszerben a perforált kútpalást, vagy a szita nyílásai­val szemben levő szemcsék kisodrása jelzi a talajtörés folyamatának megindulását, feltételezve természetesen, hogy a szemcseméret kisebb, mint a nyílás átmérője. Az egyensúlyi feltételt tehát egy-egy szemcsére vonatkoztatva kell vizsgálnunk. A számításban szereplő tényleges feszültségértékek meghatározásához em­lékeztetni kell arra, hogy a semleges feszültség a statikus víznyomás és a teljes rétegnyomás értéke között változhat, a rétegben bekövetkezett konszolidációtól függően. Tekintettel azonban arra, hogy megcsapolt vízvezető réteget vizsgá­lunk, feltételezhetjük a teljes konszolidációt. így a függőleges feszültséget a statikus víznyomással csökkentett rétegsúlyként, a vízszintes terhelést pedig en­nek és az aktív földnyomás tényezőjének szorzataként számíthatjuk: a^Mw-JvXl-n); = « (yt-JV)(l-n) : (31) ahol ;. = tg (45°-<2>/2). A 23. egyenlet levezetésekor figyelembe vett erőhatások, mostani, egy D át­mérőjű szemcsére vonatkozó vizsgálatunkban, amikor az áramlási tartomány függőleges határolású, a szivárgás iránya pedig közel vízszintes a következőképpen alakulnak: 71 felhajtóerővel csökkentett önsúly G' = ^ D 3 (y,— y„); vízszintes irányú súrlódási ellenállás S 1=G'tgí>; (32) 71 áramlási nyomás P = — D--D I y v. 4 Az egyensúlyi feltétel felírásához még rá kell mutatni arra, hogy mind a a l mind a <r, feszültséggel két-két oldalról szorítjuk hozzá a környező talajt a vizsgált szemcséhez. Ezeknek a normálerőknek a súrlódási együtthatóval szorzott értékét kell legyőznie az áramlási nyomásnak a mozgás megindulásának pillanatában. A kérdéses erők a következő összefüggésekből számíthatók: normálerők A\ = aD*- h(y t-y v); (áá) N 2 = a D 2 A h(y t — y v); ellenállás a vízszintes elmozdulással szemben 5, = 2 tg 0 (-f A r 2) = 2 tg 0 a D 2 h (yt — y v) (1 + A). Az a tényező a számításnak azt a bizonytalanságát juttatja kifejezésre, hogy nem ismerjük, milyen keresztmetszetű hasáb feszültsége adódik át a vizsgált szemcsére és a porozítás csökkenti a függőleges terhelést. Ha pl. egyenlő átmérő­jű gömbök négyzethálós szerkezetét tételezzük fel n = l— n, ha a szemcse kereszt­ár metszeti felületével számolunk « = j(l — rí) míg átboltozódás hatására ez az ér­ték tovább csökkenhet. Végeredményül a mozgás megindulásának pillanatában az egyensúlyi fel­tétel a vízszintes irányú elmozdulással szemben fellépő ellenállások összegének és

Next

/
Oldalképek
Tartalom