Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
Vízépítési műtárgyak vizsgálata 513 azáltal, hogy ordinátáit l/a és abszcisszáit 1/ß értékekkel szorozzuk ( 1. ábra) : Fókivitel (3)-ból, (4) és (5) helyettesítésével, figyelembe véve az ismert Hooke-törvényt következik, hogy 1 % = - °sz a (4) (5) P (6) (4)-ből pedig az elmozdulások átszámítására alkalmas képletet kaphatunk (7): Általánosságban a modellanyag alkalmazhatóságára vonatkozó szükséges és elégséges feltétel tetszőleges feszültségállapotra vonatkozik, beleértve a törés előtti feszültségállapotot is. Ennek értelmében, ha a modell anyagából elkülönítve képzelünk egy elemi hasábot, melynek felületein működő feszültségek az (5) összefüggés alapján állandó arányban vannak a főkivitel megfelelő elemi hasábján működő feszültségekkel, úgy a két elemi hasábon előálló fajlagos menvúlásoknak a (4)-es képlet által megszabott arányban kell lenniük. A szerkezeti kismintavizsgálatok során általában elegendő meggyőződni arról, hogy az egytengelyű feszültségállapotban kapott feszültségalakváltozási diagramok között összefüggés van. Talaj-, vagy sziklatömegek modellezésénél, melyek viselkedését nagymértékben befolyásolja a feszültségeloszlás térbeli jellege, gondolhatunk térbeli vizsgálatra is. Megjegyzendő, hogy a (6)-os képletben leírt hasonlóság szigorúan véve megköveteli, hogy l/ß=l legyen. Az általunk ismert külföldi gyakorlatban azonban ettől eltérő értékeket is alkalmaznak, gondosan mérlegelve azt, hogy az így kialakult torzított derformáció milyen mértékben hat vissza a szerkezet erőjátékára (ún. parciális modellezéssel). Ha a repedések megjelenését is modellezni akarjuk, (4), (5)-höz hasonlóan a atj húzószilárdságok és a ot törőszilárdságok között az l/a, а szakadáshoz tartozó nyúlások között pedig az 1/ß léptéknek kell fennállnia. Ennek megfelelően a modelleket - a rugalmas tartományt meghaladó vizsgálatok céljára — lehetőleg a főkivitelével azonos anyagból kell készíteni. Ilyenkor l/a = Alm Al s z lm ßhz (?) 1 ß = 1 és így (8) am = °sz em — esz (9) (10) (8), (9), (10) összefüggések fejezik ki a hasonlóságot. 1. ábra. A feszültségek és alakváltozások a főkivilelen és a modellen
