Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
514 Borbély József Ez a hasonlóság még heterogén anyagok (pl. vasbeton) és előrehaladt repedezés esetén is egészen a tönkremenetelig fennáll. Természetszerűleg csak akkor, ha maga a beton homogénnek tekinthető. A vizsgálatok eredményessége tehát igen sok esetben azok megkezdése előtt, a modelltörvények helyes, vagy helytelen alkalmazásával, a főkiviteli állapotok lehető legjobb megközelítésével a modellezés megtervezésénél dől el. 3. Modclhuiyujjok és a cjipsz-infuzóriaföhl keverési arányai Nem minden esetben valósítható meg a főkivitel anyagának modellanyagként való alkalmazása, de néha méréstechnikailag sem indokolt. Sok esetben célszerűbb a modellt kevésbé merev anyagból készíteni, így a vizsgálati erők csökkentése mellett is előidézhetők a még jól mérhető fajlagos megnyúlások. Ezekben az esetekben is érvényes az a szabály, hogy a főkivitel és a modellanyag a — e grafikonjainak a vizsgált tartományban egymástól egy állandóval való szorzás révén származtathatóknak kell lenniük. Továbbiakban azzal az esettel foglalkozunk, amikor a modellkísérlettől nem kívánjuk, hogy a repedések megjelenésére is tájékoztatást adjon, hanem megelégszünk a rugalmas tartomány viszgálatával. Ekkor a modell anyagára — az előző fejezetben leírtakon kívül — kikötjük, hogy Poisson együtthatója jó közelítésben egyezzék meg a főkivitel Poisson együtthatójával. így kiküszöbölhetjük a mérési eredményeket néhol jelentősen befolyásoló másodrendű hatásokat. Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy (4) és (5) egyenletből következő a és ß értékek а (6) egyenletben olyan я értéket szolgáltassanak, mely már elegendően nagy — tehát mérhető — alakváltozást hoz létre, ugyanakkor még a rugalmas tartományon belül messze elkerüljük a törés lehetőségét. Ehhez olyan modellanyag kell, melynek anyagi állandóit szabályozni tudjuk, minden esetben alakítva a kísérlet követelményeihez. Ezeket az igényeket leginkább a gipsz-infuzórial'öld (más néven kovaíöld-víz keverék) elégíti ki. Megállapítottuk a gipsz infuzóriaföld keverési arány függvényében a rugalmassági modulus (2. ábra), másik sorozatban pedig a megengedhető hajlítófeszültség maximum (3. ábra) változását. M. Cruz Azevedo (1) mérési eredményeit összehasonlítva a Magyarországon kapható gipsz-infuzóriaföld keveréken mért eredményeinkkel azt találtuk, hogy azok jó közelítésben megegyeznek, illetve az eltérés belülmarad azokon a hibahatárokon, melyet a különböző szállításokból vett, azonos jelzésű anyagok esetén mértünk. A diagramok alapján lehetőség van arra, hogy a vizsgálatot előre „megtervezzük", a és ß értékeit ne а véletlenszerűség, hanem az általunk előre megválasztott célszerűség alapján állapítsuk meg. Ezután figyelembe véve a modell terhelhetőségét — melyre csak közelítő pontossággal kell következtetnünk — kiszámítjuk a modellanyag legkedvezőbb rugalmassági modulus értékét. Ebből a 2. és 3. ábra alapján megállapíthatjuk a keverési arányokat. Adott esetben ez az eljárás a következőképpen vihető végig. Első lépésben kiszáinít2. ábra. A rugalmassági modulus változása a gipsz juk a főkiviteli szerkezetre és infuzóriaföld keverékben résztvevő infuzóriaföld ható P s z terhelést, majd (6) arány függvényében (tiszta hajlításra igénybevett egyenlet segítségével számítpáleákon mérve). juk а л erőléptéket. Ehhez
