Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

4. füzet - Kollár Ferenc: A Kisbalaton északi öblözet lápterületének vízrendezése

A Kis-Balaton vízrendezése 419 G. ábra. A szivattyútelep fametszete Рис. 6 Главный разрез по насосной станции Fig. G. Coupe de la température dans la station de pompage b) Vízpótlás A csatornahálózat második funkciója a talajvíz megfelelő szinten tartásához szükséges vízpótlás. A vízpótlás részben gravitációsan biztosítható a vízgyűjtőről, és ha ez a vízmennyiség nem elegendő, szivattyúzással lehet a hiányt pótolni (lásd 5b ábrát). Gravitációs úton érkezik víz a területtől északra fekvő vízgyűjtőről a Gyöngyös és Páhoki patakokon keresztül, valamint a Hévízi tóból. A vízgyűjtőről érkező vízhozam 20—501/s-ra becsülhető, a Hévízi forrásból pedig átlag 600 l/s vízmennyiség biztosítható. A szivattyús vízpótlásra a belvizek átemeléséhez létesített szivattyútelep alkalmas megfelelő zsilipkezeléssel. A bárkázó zsilipet le kell zárni és az Egyesített övcsatornát feltölteni (vízszinteket a 4. ábra tünteti fel), így a szivattyúteleppel felemelt víz a területre gravitációsan jut el. A vízpótláshoz szükséges vízmennyiséget az országos érvényű víznorma alapján határozták meg. Az egész hasznosításba vett területre 300 m

3/kh évi víznorma esetén 22 millió m

3 víz szükséges. Ez átszámítva 24 órás folyamatos vízsugárra 1,6 m

3/s adódik, tehát a szivattyútelep méretezése szempontjából nem a vízpótlás a mértékadó.