Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

4. füzet - Kollár Ferenc: A Kisbalaton északi öblözet lápterületének vízrendezése

418 Kollár Ferenc Az öblözetben 127 műtárgy épült. A mellékcsatornákon épült tiltok és átereszek egyszerű síkalapozással talajcserével készültek. Általában 50 cm vastag homokos kavicsra helyezték a kis műtárgyakat. A főcsatornákon épült műtárgyakat először fúrt vasbeton cölöpre alapozták. Ezt a módszert a nagyobb műtárgyaknál a vert cölöp, kisebb műtárgyaknál a kút váltotta fel. A műtárgyak építése igen nehézkes és költséges volt, amit még nehezített az a körülmény is, hogy a közlekedés nehéz járművel szinte lehetetetlen volt, könnyű járművel is igen időhöz kötött, mert az építés csak az év 5—7 hónapjában folyhatott. E nehézségek miatt áttértünk könnyű, a tőzegen úszó műtárgyak építésére. Ilyen technológiával megépült több monolit és részben előregyártott KDT elemekből készült műtárgy is. A cölöpre alapozott műtárgyak közül egy helyen, az északi keresztcsatorna beeresztő zsilipjénél, jelentkeztek nehézségek az építés után. A műtárgy erősen megsüllyedt és a csuklónál mintegy 1,5—2 cm-re elvált a két tag. Ennek oka az lehet, mintahogy ezen a környéken volt a töltésépítésnél talajtörés is, a teherbírás az átlagosnál kisebb, azonkívül a kinyitott munkagödröt többször is elöntötte az árvíz, és levert cölöpök — bár a 6 m-es cölöpöket 2 m-el megtoldották —, mégsem hatoltak be kellőképpen a teherbíró talajba. Ezen a helyen a cölöpözés annyira tönkretette a mintegy 6 m vastag tőzeget, hogy számottevő szivárgás is kialakult. Minden 60 cm-es vízlépcső esetén a műtárgy alatti szivárgó víz mennyiségét 2—3 1/s-re becsültük. A tőzegen úszó műtárgyak közül egy elferdült, mert a műtárgy egyik felét régi, felhagyott meder feltöltésére alapozták. A régi medret valószínűleg a szél hordta be tőzegporral, így ennek a teherbírása csak egy része volt az eredeti tőzegének, ezért a műtárgy megsüllyedt. Külön meg kell emlékezni az egész vízrendszer kulcsszerepét betöltő szivattyútelepről. A vízátemelést három db CsFÁ 800 típusú szivattyú végzi, egyenként 1,7 m

3/s teljesítménnyel (6. ábra). A szivattyúk nagy vízmennyiséget kis emelési magassággal szállítanak. Miután a három szivattyúegység adta vízszállítási lépcsők előreláthatóan kevésnek látszottak, a tervező két fordulatszámmal és állítható lapátokkal működtethetőnek tervezte a szivattyúkat. A fordulatszám váltást Dahlander-féle kapcsolással megtervezték. így elérhető, hogy a lassú és gyors fordulatszámok változtatását is számításbavéve, igen sok lépcsőben működhet a szivattyútelep. A vízszállítás a fordulatszámnak megfelelően egy-egy gépegységnél a következőképpen alakul: Szivattyú fordulatszáma Egy szivattyúegység vízszállítása a lapátállástól függően. Az építkezés ütemét a rendelkezésre álló építési anyag, munkaerő, gépészeti és elektromos szerkezetek és nem utolsó sorban a korlátozott építési idő lényegesen befolyásolta. Ezek hatása alatt az övcsatornával párhuzamosan épültek a fő és mellékcsatornák, majd a műtárgyak és utoljára épült a déli árvédelmi töltés és a szivattyútelep. Ez azt eredményezte, hogy a szivattyútelep pótlására hodozható szivattyúkat kellett ideiglenes szivattyúálláson üzemben tartani, majdnem négy éven át. 245 ford/perc 485 ford/perc 0,5-0,7 m

;

i/s 1,2-1,7 m

3/s