Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

AZ NDK ORSZÁGOS PÁROLGÁSMÉRÖ HÁLÓZATÁNAK NÉHÁNY MÉRÉSI EREDMÉNYE Ismerteti: VANCSÓ IMRE Richter, П.: Einige Ergebnisse von Untersuchungen mit Landverdunstungskesseln, Forschunginstitut für Ilydrometeorologie, Institutsmitteilung Xr. 10. A párolgás mérésének jelentősége a vízháztartási vizsgálatok vízmérlegeinek szempontjából egyre növekszik. Az országos párolgásmérő hálózatokat egyre több ország építi ki, különösen a Hidrológiai Decennium keretében. Érdekes tehát ebben a vonatkozásban az NDK tapasztalatait összegező tanulmányt ismertetni. A mérési időszak 1963 nyarán volt, vaslemezből készült 2 db 2000 cm

2-es és egy 3 m

2-es káddal — melyek közül az egyik regisztráló készülékkel volt felszerelve. Végül egy 1000 cm

2-es kádat is készítettek rézlemezből. 1964. július végétől egy 3 m

2-es kettős kád is működött, mely egyes különleges vizsgálatok végzésére szolgált. A három, először említett kád megfigyelési eredményei 1964 nyári félévéről származnak. A rézlemez káddal 1964-ben nem folytak mérések. Minden kád mélysége 60 cm volt. Az 1963-ban felszerelt kádak csak 30 cm mélyen voltak a talajba süllyesztve és a kiemelkedő részük 30° dőlésű talajtöltéssel volt körülvéve. (líz a felállítási mód megfelel Sermer előírásának a különböző országos párolgásmérő kádak működési módjára vonatkozóan.) A második 3 m

2-es kád a valdáji szovjet kutatási centrumban végzett összehasonlító vizsgálatok tapasztalatai alapján csak 7 cm-re emelkedik ki a talajból. A párolgást egyetlen kádból egyes esetekben mintavevőedényes mérések (köböző edény) révén határozták meg. Kiegészítő méréseket végeztek a kettős 3 m

2-es kádon a már említett íróműszerrel. Az összes vizsgálatokat az NDK 3 m

2-es országos párolgásmérő hálózatának megszervezésével összefüggésben hajtották végre, figyelembe véve a Nemzetközi Hidrológiai Decennium előírásait is. Meg kell jegyeznünk, hogy hazánkban 1000 és 2000 cm

2 felületű káddal mind ezideig nem folytak mérések. Viszont 1958 és 1964 között 25 állomásból álló párolgásmérő hálózatot építettünk ki szintén 3 m

2 felületű káddal, mint ahogy ezt az NDKban is teszik. Az eltérés csupán annyi, hogy nálunk 50 cm a kádak vízmélysége. Ezenkívül 14 állomáson „A" típusú kádon (1,2 m

2) is, 7 állomáson 3000 cm

2 felületű GGI szovjet típusú kádon is folyik észlelés. A VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények sorozatában megjelent: „Az országos párolgásmérfí kádhálózat első eredményei" c. kiadványban részletesen elemeztük a hazai mérési eredményeket és kutatásokat. Itt tettünk már említést a kád színének hatására vonatkozó vizsgálatokról. Továbbá vizsgáltuk a 45 cm-re a talajba süllyesztett és a felszínre helyezett 3 m

2-es kád párolgása közötti különbséget. A felszíni kád párolgása 20%-kal nagyobb volt. Az „A" kád átlagosan szintén 20%-kal többet párologtat, mint a 3 m

2-es siilylyesztett kád. Ez utóbbi vizsgálat 8 síkvidéki állomás 4 éves (1960 — 63 évi) adatsorára alapul. Az NDK-beli mérések a párolgás napi menetéről adtak érdekes képet, ezért ezzel foglalkozunk bővebben. Pároljjásíró A párolgás napi menetének feljegyzésére a Hidrometeorológiai Kutató Intézetben egy regisztráló műszert alakítottak ki a vízállásíró elve alapján (1. ábra). A vízállás változásokat a párolgásmérő káddal összekötött mellékedényben úszóval, egy egyszerű csigán ellensúly segítségével regisztráló karra vezetik át. A műszert hetes körfordulásúra szerkesztették, regisztráló papírnak termográf szalagot használtak. A műszert köböző edénnyel végzett összehasonlító mérésekkel hitelesítették. A csa-