Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A légi fényképezés a vízgazdálkodásban 251 zük. A jellemzőnek mért ponthelyeket egyező számmal látjuk el mind a jegyzőkönyvben, mind a fényképen. Az 1:5000 fotótérkép másolatra a terepen kijelölt partélvonalat egész pontosan berajzolhatjuk és a szintezett ponthelyeket azonosítva előző módon járunk el. fia a légifényképezés előtt a parton szükséges alappontokat (közbesített szelvénykövek stb.) jelöljük, az alapvonalmérést teljesen elhagyhatjuk, helyette elegendő csak a szintezést végezni, ami olcsóbb és pontosabb eltekintve attól, liogy a szintezést minden esetben végre kell hajtani. A partéi vonalának légifényképen történő helyszínrajzi megjelölését vízszintes értelemben kielégítő pontosságúnak gondoljuk, egyrészt, inert l:5000-es térképen 1 mm-nek 5 méter felel meg, másrészt az alapvonal földi mérése esetén a partéi vonalának kitűzése szubjektív becsléssel történik, melyet a terepfedezet és terepakadályok még hátrányosan befolyásolnak. Az összehasonlításnál láttuk, hogy a vízszintes földi területtérképezés költsége hat-nyolcszorosa a fotogrammetriai eljárásnak. (A díjszabályzat árával számoltunk, melyek a tényleges költségen felül a vállalkozó 20%-os nyereségét is magukban foglalják.) Munkaerővel való felmérésre gondolva a valószínű lehetőség határán belül maradva vizsgáljuk meg 2 km x 100 km-es folyószakasz felmérését akkor, ha a területet nem térképezzük, hanem csak a két töltés és két partéi helyzetét mérjük. Természetesen így a hullámtér rajza üresen marad, holtágak, mellékvízfolyások, utak stb. nincsenek felmérve. Eszerint 1,5 km-es VO szelvény térközöknél (17 VO-pár és a töltéseken ugyanennyi alappont, összesen 270 db pont háromszögelése szükséges. Alappontok között az egyik parton és a két töltésen összesen 300 km sokszögvonalat kell vezetni. A töréspontokból a partélek pontjait, töltéslábat, műtárgyak helyét polárisán be kell mérni. A helyszínrajzot meg kell szerkeszteni és rajzolni. Ugyanerről az egész területről a fotótérkép 259 190 Ft-ba került, a saját 805 152 Ft-nyi költségünk háromszorosa a fotogrammetriainak. Munkaerő és munkaidő a fotogrammetriai felmérésnél csak a pontjelöléshez szükséges, ezt 2000 pont jelölése esetén egy hónap alatt két technikus és 10 segédmunkás elvégzi (napi nyolc jel segédmunkásonként). A földi felmérés munkaerőszükséglete: háromszögeléshez terepen hét hónapig egy mérnök és három fő. irodában 5 hónapig egy mérnök. Sokszögeléshez terepen hét hónapig egy technikus és négy fő, irodában 5 hónapig egy technikus. Poláris méréshez terepen hat hónapig egy technikus és négy fő, irodában négy hónapig egy technikus. Helyszínrajzhoz irodában hat hónapig egy technikus és egy rajzoló. Igen nagy szerepet töltenek be a légi fotogrammetriában az illesztőpontok. Elhelyezésüket megfelelő terv szerint kell végezni. Jó meghatározásuk alapja a pontos eredménynek és az egész eljárás legköltségesebb munkarésze. Számítanunk kell arra, hogy egy folyó légifényképezését évek múlva, de az is lehetséges, hogy rendkívüli esetekben rövid időn belül megismétlik. Ezért már első alkalommal úgy kell az illesztőpontokat elhelyezni és állandósítani, hogy a következő fényképezéshez is rendelkezésre álljanak. A légifényképezést kiértékelő vállalat szakembereivel ezt a repülési terv alapján részletesen beszéljük meg és ha megfelelő szakemberünk nem áll rendelkezésre, célszerűen az illesztőpontok mérését is velük végeztessük. Az alappontok és illesztőpontok folyamatos karbantartásával minden mérést megkönynyítjük. Az állandó illesztőpontok jelölését a Soproni Erdészeti Egyetem kísérletezte ki. 15 X 15 cm kő köré 30 cm-es átmérőjű beton csőáteresz darabot leásva a köztes részt sovány betonhabarccsal kitöltjük. A kissé kiálló kő tetejét kékre, a köztes részt sárgára festjük matt, időtálló festékkel. Ha a pontot úgy helyezzük el, hogy fennmaradása és a felülről való belátás biztosítva legyen, úgy ez külön jelölés nélkül nagyméretarányú felvételnél mindenfajta filmen a legjobb kontraszttal képződik le [4]. Egyéb pontok jelölésére fehér, át nem látszó műanyag lapot használhatunk. 1500 — 2000 m-es repülési magassághoz a középpontot 35x35 cm-es négyzettel, s felhívójelet a középponttól kifelé egy m-re kezdődő csillag alakban elhelyezett három db 10 cm széles, 125 cm hosszú csíkkal jelöljük. Ez az anyag egy jelhez 0,5 m-, könnyen szállítható, gyorsan elhelyezhető és többször felhasználható. A jeleknél felfelé 45"-os félnyílásszögű kilátást kell biztosítani. Erre már a pontok kitűzésénél gondoljunk.