Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

130 Ismertetések említett két gyakorlatfajta helyett az egyetemi laboratóriumok egyikében végezzenek irányítás mellett kutatómunkát. Lássuk ezek után, hogy mik az előnyei és a hátrányai az amerikai típusú szervezett egyetemi továbbképzésnek? Az M.Sc. fokozat elnyeréséhez vezető program általában 10, egy féléves tárgy hallgatásából áll, melyeket a jelentkező a tanszékek által ajánlott tárgyak közül szabadon választhat, de legalább öt tárgynak a fő érdeklődési körébe kell esnie. Az utóbbiak kapcsolatban kell hogy álljanak a záródolgozat (thesis) tárgyával is. Az edmontoni egyetem építőmérnöki tanszéke az 1967/68-as tanévben az alábbi vízépítési tárgyakat ajánlotta: Folyadékok mechanikája haladóknak. A felszín alatti vizek hidrológiájának műszaki vonatkozásai. Felszíni vizek hidrológiája. Folyami hidraulika. Nyílt felszínű vízfolyások hidraulikája. Hordalékszállítás. Válogatott fejezetek a hidromechanikából. Földgátak és azokkal kapcsolatos műtárgyak hidraulikája. A tárgyak összetételében évről évre kisebb változások lehetnek, egyes előadók távolléte, vagy vendégelőadók bekapcsolása folytán. Az egyes tárgyakat kellő számú jelentkező esetén adják elő. Általában 10—15 fős csoportok hallgatják az egyes előadásokat. A hallgatók gyakran konzultálnak az előadóval, aki így közeli személyes kapcsolatba kerül velük. Zárthelyi feladatok ezen a fokon már nem szokásosak. Az előadó 6 — 8 házifeladatot ad szemeszterenként. A félév végén szóbeli vagy írásbeli vizsgát tartanak, melynek rendszere és lebonyolítása hasonló az undergraduate-okével. A különbség az, hogy az 1 —10-ig terjedő (kérdésenkénti) osztályzatok átlaga minimálisan 6,5, illetve 65% kell legyen ahhoz, hogy valaki megfeleljen, szemben az undergraduate-ok 50%-os átlag jegyével. Az írásbeli vizsgáknál számunkra szokatlan, hogy még néha a graduate hallgatók esetében is követik azt az amerikai középiskolákban általánosan elterjedt gyakorlatot, mely szerint a hallgatóknak az egyes kérdéseknél előre megadott 4 — 5 válaszból kell kijelölnie az általa helyesnek ítéltet. A felsorolt tantárgyakat szemügyre véve kitűnik, hogy bármelyik ötöt választja is azok közül a hallgató, mindegyik szerepel a hazai egyetemi tantervben is. Nálunk azonban mindenkinek, aki mérnöki oklevelet kíván szerezni, hallgatnia kell azokat, sőt nemcsak ötöt, hanem úgyszólván mindegyiket. így, összevetve az M.Sc. fokozatot a hazai mérnöki diplomával, azt mondhatjuk, hogy azok közel azonos szintet képviselnek. A különbség az, hogy disszertáció helyett nálunk diplomatervet készítenek és védenek meg a hallgatók. A disszertáció általában valamely laboratóriumi kísérlet leírása, ha a hallgató tanszéki „kutatási segéderő"-ként működik az ösztöndíja ellenében, vagy egy nyári helyszíni méréssorozat ismertetéséből és értékeléséből áll, ha a hallgató év közben az alsóbb évesek oktatásával foglalkozik. Van olyan graduate student is, aki munkahelyéről jár be az előadásokra és semmilyen ösztöndíjas munkát nem végez. Az ilyen hallgató a munkájával szorosan összefüggő témakörből választhatja meg disszertációját, vagy újabban diplomaterve témáját. Mindenesetre, az önálló tudományos eredmény elérése az M.Sc. fokozatnál nem követelmény. A Ph.D. fokozat alapos felkészültséget, elmélyült kutatómunkát bizonyít. Elnyeréséhez önálló tudományos eredményt tartalmazó, szilárd elméleti alátámasztással rendelkező disszertáció megvédése szükséges. A fokozat értéke egyetemenként változik, ha nem is tág határok között. Ügy tűnik, egy átlagos egyetem Ph. D. fokozatának értéke a hazai mérnöki doktorátus és a kandidátusi fokozat között helyezkedik el, de kétségtelen, hogy egyes kiemelkedő egyetemek doktori fokozatai megegyeznek a kandidátusi szinttel. Az amerikai egyetemi továbbképzési rendszer tagadhatatlan előnye, hogy a hallgató — tetszése szerint csoportosítva a tárgyakat — sokkal differenciáltabban szakosíthatja magát egy tárgykörre, mint a hazai, vagy általában az európai rendszer által egy karon belül rendelkezésére bocsátott 4 — 5 szakon. Érdekes ez az ellentét, ha meggondoljuk, hogy az amerikai egyetem az első négy évben szinte alig ad szakosított